James Hunt és Niki Lauda legendás rivalizálásáról

Hunt és Lauda voltak az 1970-es évek legjobb Forma–1-es pilótái. A legemlékezetesebb és legdrámaibb idény az 1976-os volt. Hunt mindig is nagyvilági életet élt, és voltak káros szenvedélyei, például az alkohol és a cigaretta, míg Lauda ezzel szemben fegyelmezett és szerény volt.

Lauda már 1971-ben bemutatkozott a Forma–1-ben, míg Hunt csak 1973-ban kapott lehetőséget. A férfi először a BRM csapatánál versenyzett, míg Hunt a Hesketh istállónál kezdte Forma–1-es pályafutását. Lauda 1974-ben a Ferrarihoz szerződött, ahol a rutinos Clay Regazzoni csapattársa lett. 1975-ben megszerezte első világbajnoki címét a Ferrarival, ami motiválta Huntot arra, hogy 1976-ban a McLarenhez igazoljon, növelve ezzel esélyét a bajnoki cím megszerzésére.

Az idény eredetileg Laudának és a Ferrarinak kedvezett, ám a német nagydíjon Lauda súlyos balesetet szenvedett, ami lehetőséget adott Huntnak a felzárkózásra. Miközben Lauda kórházban lábadozott, Hunt ledolgozta hátrányát. Az olasz nagydíjon Lauda visszatért és a negyedik helyen végzett, ezzel nagy lépést tett címvédése felé. Azonban a következő két versenyen kiesett, így az utolsó, japán nagydíj előtt mindössze három ponttal vezetett Hunt előtt. A kaotikus, esős futamon Lauda a rossz látási viszonyok miatt visszalépett, míg Hunt harmadik lett, ezzel egyetlen pont előnnyel megszerezve első és egyetlen világbajnoki címét.

1977-ben Lauda megszerezte második világbajnoki címét a Ferrarival. Hunt életmódja, valamint az, hogy már bizonyított az egyetlen bajnoki címmel, hozzájárult ahhoz, hogy 1979-ben visszavonult a versenyzéstől.

Lauda 1981-ben visszatért a Forma–1-be, és 1984-ben megszerezte harmadik világbajnoki címét – ezúttal a McLarennel, amely Hunt utolsó csapata volt.

James Hunt 1993-ban, mindössze két és fél hónappal 46. születésnapja előtt, szívrohamban hunyt el. Niki Lauda eközben légitársaságot alapított, és 2019-es haláláig a Mercedes ügyvezető elnöke és 10%-os résztulajdonosa volt.

A Hajsza a győzelemért (2013) című film örökítette meg kettejük rivalizálását: Niki Lauda szerepét Daniel Brühl, míg James Huntét Chris Hemsworth alakította. A pályán kívül Lauda és Hunt jó viszonyban voltak. A film végén a magyar szinkronban ez a mondat hangzik el:

Amikor megtudtam, hogy 45 évesen, szívrohamban hunyt el, nem csodálkoztam, csak szomorú voltam. Ő volt a legkedvesebbike azoknak az embereknek, akiket tiszteltem, és az egyetlen, akit irigyeltem.

Kiemelt fotó forrása: https://www.ebay.co.uk/itm/271898013938

Szabó Krisztián