Válassz, várj, és változz – Kendi Dominik versei

Shelby Mcquilkin, Character Introduction

Hideg

Fagyos zugokban
Ülni, keresni,
Kinti hidegben
Téged meglelni.

Azt hittem, te vagy életem,
Telemnek melege,
S közben te voltál szívemre
Helyezett puskának tölténye.

Tudom, ellőtted, ennyi, megvolt,
Írtam rólad eleget,
De a kötél meg a szék,
Most már nem fenyeget.

Felállok, és még jobb leszek,
Mint valaha voltam,
Azokat a szavakat,
Soha nem hallhatod.

Szertefoszlik az árnyék

Szertefoszlik az árnyék,
Érdeklődésem nem lopja el.
Mindenhol sötétség vesz körül,
Mert a világot én világítom meg.

A világ egy sötét hely, tudom,
Mert a fehér palettám is találkozott vele,
S fehér helyett megfestette,
S bűnös, bűnhődő feketét kevert bele.

Tudásom gazdagságához talán ez is kell,
Hogy ismerd a fehéret és a feketét,
De a sötét hadat üzent a szívemnek,
És próbálja kivégezni lelkem legmélyét.

Nevek

Megigéző, megbabonázó,
Halk suhogások adtak jelentést,
Szél, mi irányt változtat egy vitorlásnak,
Viszont tudás alapján bizonyos a megfejtés.

Helyette, Athéné teremtménye,
Győzedelmes alkotása áll elém,
A görög istenek szentje,
A béke, a biztonság lehet az enyém.

Hullámvetésben sodródom,
Nem tudom, melyik partra menjek,
Hisz a bal villámcsapással ütött,
De mégis a bizonytalanságok engem esznek.

Nap vagy Hold

Szerettem a Holdat,
Aki a csillagok táncát járta,
De szeretetem sötétséggel jutalmazta,
Szemem ritka vizének árja.

És mindvégig ott volt a Nap,
Akit messziről csodált mindenki,
De ő bizony tudta, mit jelent az,
Milyen árba kerül valakit szeretni.

S éjszakáimat még mindig,
Még mindig a Hold mellett töltöm,
De a Nap, mosolygós Nap mosolyára,
Tőle kapott energiámat költöm.

Vártam

Vártam, vártam, éjszakákon át,
Vártam reád, virágzó virág.
Vártam én keveset, vártam én sokat is
Múltkor, kora ősz, itt van már a fagy is.

Telik az idő, múlik is az, nézd!
Várhatod már a tavasz érkezését,
Mert múltkor még november, most már március,
Az idő telése olykor mégis mágikus.

S akartam, s megszerettem, s elvesztettem,
Ennyi minden megtörtént,
S élem az életemet tovább,
Az idő tovaszállt, édes bűnösként.

Kendi Dominik-János,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
9. I osztály