Literálisan, avagy elemezzünk verset!
Kosztolányi Dezső: Nők
A vers egy érett férfi szemszögéből szólal meg, aki az élet közepén járva tekint vissza a nőkkel való kapcsolatára. Nem egy konkrét szerelmet vagy személyt idéz fel, hanem a nőiség átfogó jelentőségét az életében. Az érzelmi mélység és a személyes vonatkozások kiemelik a vers személyes érvényességét és egyetemes üzenetét.
A vers szabadverses formában íródott, ami lehetővé teszi a gondolatok szabad áramlását. Az egyes sorok tördelése, a fokozás és az ismétlések mind az érzelmi intenzitást növelik. Az ellentétek és a paradoxonok, mint például a „jámbor pogányok” vagy az „elvtelen szentek”, mélyebb rétegeket nyitnak meg az értelmezés számára.
A versben a nő mint egyetemes princípium jelenik meg, nem egy konkrét személy, hanem az összes nő, akivel a lírai én valaha kapcsolatba került. A vers egyik legerősebb állítása az, hogy minden nő az életének részese: „Mindegyik leányom, mindegyik feleségem, / mindegyik barátnőm, rejtélyes kedvesem. / Mindegyik anyám.” Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a nők különböző szerepekben mindig jelen voltak és formálták a költő személyiségét.
Ha arra fókuszálunk, hogy a vers mit mondhat nekünk személyesen, az egyik legfontosabb aspektus a nőkkel való kapcsolatunk értelmezése. A vers olyan férfi perspektívájából szól, aki már túllépett a kamaszos hevületen, és az érett férfi szemszögéből reflektál a nőkkel való viszonyára. Ha az életünkre vetítjük, a vers arra ösztönözhet, hogy gondolkodjunk el a női kapcsolataink jelentőségén: kik voltak azok a nők, akik támogattak, akik formáltak bennünket, akik megértőek és elfogadóak voltak?
A vers egyik kulcsgondolata, hogy a nők az élet elengedhetetlen részei: „Ha varrtok, vagy vajat mértek, / kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmel… / fölkacagok az örömtől, hogy vagytok / s én is vagyok, mellettetek.” Ez az élethez való kötődés és a hétköznapi cselekedetek szépségének felismerése lehet számunkra is egy fontos felismerés: a nők nemcsak szerelmi vagy anyai szerepben, hanem minden aspektusukban meghatározzák az életünket.
A vers egy mély és személyes vallomás a nőkhöz való kötődésről, amely túllép az egyéni szerelmi történeteken, és az egyetemes női princípiumot ünnepli. Ha ezt a verset magadra vetíted, akkor segíthet jobban megérteni, milyen szerepet játszottak vagy játszanak a nők az életedben, és milyen érzelmi mélységeket rejt a velük való kapcsolat. A vers arra ösztönöz, hogy tisztelettel, szeretettel és megértéssel tekints rájuk, miközben felismered, hogy az életük és a te életed szorosan összefonódik!
Mit jelent számodra a vers? Érdekelnek a vélemények!
A teljes vers ezen a linken található meg: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00372/11290.htm
Kiemelt fotó forrása: https://fascinationstreetvintage.wordpress.com/2015/08/20/50-fabulous-pictures-of-womens-street-style-from-the-1920s/
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év