beporzók

Ismerkedj meg a beporzók apraja-nagyjával!

Ahogyan beköszönt a tavasz, a jó idő kezdetével sok növény is elkezdi pompázatos virágzását. Ahhoz, hogy termést tudjanak hozni, szükségük van pollenre, egy mikrospórákat tartalmazó finom porra, amely a növények szaporodásában játszik szerepet. A zárvatermők több mint 90 százalékának szüksége van állati beporzásra. Ezen növények hím növényi részeiből elszállított virágpor jut el a bibéig, amelyre odaragad, és ezzel elkezdődik a termés kialakulása.

Biztosan mindenki hallott már arról, hogy a szél is szállíthatja a pollent, vagy hogy a beporzás mesterségesen, emberi beavatkozással is működhet. Ugyanakkor jó néhány élőlény is elvégezheti ezt a nemes feladatot. De melyek is ezek, és hogyan vigyázhatunk rájuk, valamint az ökoszisztémára? Ebben a cikkben megtudod!

Talán a legismertebb beporzók a rovarok, különösen a méhek, amelyektől sokan félnek, pedig barátságosak, és igyekeznek elkerülni az összetűzéseket, hiszen egy csípés a rovar számára a pusztulását jelenti. Ezek a kis teremtmények a legrégebben háziasított rovarfajok közé tartoznak a selyemlepkék mellett, méghozzá körülbelül 6000 évvel ezelőttől kezdődően. Mivel mézet, propoliszt és méhviaszt is termelnek, fontos haszonállattá váltak, emellett pedig a beporzásban is rengeteget segítenek: a virágport a hátsó lábukon található szőrökön szállítják, amelyet az idősebb dolgozók gyűjtenek be.

A méhek mellett más rovarok is kiveszik a részüket a beporzásból, például a lepkék – legyenek akár nappaliak vagy éjszakaiak. Egyes fajok fontos beporzói például a dohánynak, de bizonyos orchideafajoknak is.

Különböző bogárfajokat, hangyákat – bár ezek legtöbbször inkább élősködnek a növényeken –, egyes legyeket és darazsakat is megfigyelhetünk a beporzók között. Nemcsak a lédús, cukros gyümölcsöket kedvelik, hanem rendszeresen látogatják a virágokat is, hiszen azok fontos részét képezik étrendjüknek.

A trópusi övezetekben számos denevérfaj és madárfaj – például a kolibrik és a nektármadárfélék – kedvelik a tölcsérvirágokat. Ezen kívül már megfigyeltek bizonyos majom- és gyíkfajokat is beporzás közben.

Ezeknek az állatoknak külön világnapot is szenteltek, amelyet március 10-én ünnepelnek. Ez a nap is felhívja a figyelmet arra, hogy vigyázzunk a környezetünkre! Rendkívül fontos, hogy odafigyeljünk a növények permetezésekor használt vegyi anyagok fajtájára és mennyiségére, mert ezek árthatnak a méheknek. Ültessünk minél többféle, nem egyszerre virágzó növényt kertünkbe vagy kültéri cserepekbe, hogy az év minden szakaszában legyen mit enniük és látogatniuk.

A lepkefajok és méhfajok 9 százaléka a veszélyeztetett fajok listájára került, emellett pedig több mint 30 százalékuknál észrevehető, hogy egyedszámuk rohamosan csökken. Ha beporzóbarát kertet és környezetet alakítunk ki, nagyobb az esély arra, hogy ezek a rendkívül fontos állatok ne haljanak ki, hiszen olyan feladatot látnak el, amely elengedhetetlen a világunk működéséhez!

Kiemelt fotó forrása: Wikipédia

Vad Emese,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. I osztály