Női életutak…

…, amelyek mind mások, mégis egy csoportba soroljuk őket. Miért? Talán azért, mert bár mindenki útja egyedi, a közös bennük az, hogy N(ŐK).

Március hónapja különösen a nőkről szól, hiszen ekkor ünnepeljük a nemzetközi nőnapot is. Ez az időszak remek alkalom arra, hogy reflektorfénybe állítsuk azokat a kivételes nőket, akik jelentős hatást gyakoroltak a történelemre, különösen a női jogok és az emancipáció területén.

Ebben a hónapban olyan inspiráló nőket szeretnék bemutatni nektek, akik különleges módon járultak hozzá a nők társadalmi helyzetének előmozdításához. Elsőként a világirodalom egyik legkiemelkedőbb női íróját hozom el nektek, aki nem más, mint Jane Austen.

Jane Austen 1775. december 16-án született az angliai Steventonban, Hampshire megyében, Cassandra és George Austen hetedik gyermekeként. Édesapja, George Austen, Oxfordban végezte tanulmányait, és az anglikán egyház lelkészeként szolgált a helyi plébánián. Austenék családja nagy hangsúlyt fektetett a tanulásra és a kreatív gondolkodásra, így Jane és testvérei már fiatalon hozzáférhettek édesapjuk kiterjedt könyvtárához. A család gyakran szervezett házi színdarabokat és társasjátékokat, amelyekben Jane is aktívan részt vett.

Jane és nővére, Cassandra, különösen szoros kapcsolatot ápoltak, és együtt is működtek egyes irodalmi munkákon. Formális oktatásuk érdekében mindkettejüket bentlakásos iskolába küldték, azonban anyagi nehézségek miatt tanulmányaik megszakadtak, és visszatértek családjukhoz.

Austen már fiatal korától kezdve írt, és az 1790-es években több művet is alkotott, mint például a Love and Freindship, amely a romantikus irodalom paródiája, levelek formájában. Ezt követte a The History of England, egy 34 oldalas történelmi paródia, amelyet nővére, Cassandra illusztrált. Ezeket a korai munkáit ma Juvenilia néven ismerjük.

Felnőtt éveiben Jane segített a háztartás vezetésében, zongorázott, templomba járt, és részt vett a helyi társasági életben. Gyakran járt táncos összejövetelekre, kiváló táncos hírében állt. Esténként gyakran olvasott fel regényeket családjának, néha saját műveit is. Ekkor kezdte írni jelentősebb műveit, mint például az Elinor and Marianne című levélregényt, amely később Sense and Sensibility (Értelem és érzelem) címmel jelent meg, valamint a First Impressions című művet, amely később Pride and Prejudice (Büszkeség és balítélet) címet kapta. Emellett megkezdte a Susan című alkotását is, amelyet halála után testvére, Henry adott ki Northanger Abbey (A klastrom titka) címmel.

1801-ben Jane Austen Bath városába költözött családjával, ahol édesapja 1805-ben bekövetkezett haláláig éltek. Apjuk halála után anyagi nehézségekkel küzdöttek, és több rokonuknál is laktak, míg végül 1809-ben bátyja, Edward chawtoni házában telepedtek le. Itt, harmincas éveiben kezdte el névtelenül kiadni műveit. 1811 és 1816 között jelentek meg a Sense and Sensibility, a Pride and Prejudice, a Mansfield Park és az Emma című regényei.

1816-ban Jane egészségi állapota romlani kezdett, valószínűleg Addison-kórban szenvedett. Egészségi állapota ellenére folytatta az írást, és befejezte az Anne Elliot (Meggyőző érvek) című regényét, valamint elkezdte a Sanditon című művét, amely befejezetlen maradt. 1817 májusában Winchesterbe költözött orvosi kezelés céljából, de állapota tovább romlott, és 1817. július 18-án elhunyt. Július 24-én helyezték örök nyugalomra a winchesteri katedrálisban.

Austen, a romantikus regények általános sablonjaitól eltérően finom társadalomkritikát alkalmazott, és a nők és férfiak közötti kapcsolatokon keresztül mutatta be a korabeli angol társadalom osztályrendszerét és értékrendjét.

Regényeiben a főszereplők, mint Elizabeth Bennet (Büszkeség és balítélet) vagy Elinor Dashwood (Értelem és érzelem), intelligens, határozott női karakterek, akik nemcsak érzelmileg, hanem értelmileg is formálják a környezetüket. Austen az önállóságot és az értelmes házasságot mint eszményt ábrázolta, szemben a gazdasági vagy társadalmi érdekeltségből kötött házasságokkal.

Munkássága különösen fontos, mert már a 19. század elején képes volt érzékeltetni, hogy a nők sorsa nem csupán a házasság és a családalapítás köré összpontosulhat, hanem az önálló döntések és a személyes fejlődés útján is formálhatják életüket. Regényei ezzel előfutárai voltak a női emancipáció és a feminista gondolkodás későbbi fejlődésének. Austen irodalmi öröksége ma már egyet jelent a klasszikus angol irodalom egyik legfontosabb részével, és műveit világszerte olvassák.

Felhasznált források:

https://www.biography.com/authors-writers/jane-austen

https://janeaustens.house/jane-austen/jane-austen-a-life

Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év