Manipuláció – Darvasi Viktória versei

Evező

Mehetnék egyenesen az árral szemben,
s mondhatnám mindenre rögtön, hogy Rendben.
De nem teszem meg, csak annyit mondok: Minden jót,
mert én máshova sodrom ezt a hajót!

Cirkuszi mulatság

Jaj, Istenem, nyitsd fel szemük!
Mely le van ragadva mindörökre immár,
mert nem hiszem, hogy van remény itt már.
Lehetetlen együtt lenni velük.

Nagy sötétségbe vannak bezárva,
ahonnan kijutni túlságosan nehéz.
Az ő szintjükhöz képest meg pláne nem egész
az, miről most beszélek, belefáradva e harcba…

Mert engem a sötétségük rendkívül zavar,
hanem még az egész világra nézve is ők jelentenek kudarcot,
mely engem teljesen elborzasztott.
Addig megy ez, míg valaki a fejükbe nem kavar.

Ez már egy cirkuszi mulatság,
hol mindent el szabad játszani,
s semmi törvény sincs, a szerepeket nem nézi senki…
Ez maga a gonoszság,

mely benne van szívtelen lelkükben…
Csak Te tudod megváltoztatni az igazságot,
amely tükrözi e siralmas valóságot.
Ó, Istenem, szórj Fényt szemükbe!

Egy gondolat csupán

Ebben a mű rendszerben nem stimmel valami,
nem is értem, miért kell elültetni
az emberek agyában ezt a tudatot,
mely megfosztja tőlük
a szabadságot.

Darvasi Viktória,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
9. I osztály