Mi is az a SWOT elemzés és hogy készítsük el?

Amikor a dolgok nem úgy alakulnak, mint ahogy azt elterveztük, a legtöbb ember a következő kérdéseket teszi fel magának:

• Miért nem fizetődnek ki az erőfeszítéseim?
• Miért érzem úgy, hogy leragadtam, miközben mások szárnyalnak?
• Mit kell tennem annak érdekében, hogy rájöjjek, mi is tart engem valójában vissza?

A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnád: SWOT elemzés. Ez egy nagyon egyszerű és hasznos módszer, de vannak olyan egyének, akik még ezt is képesek túlbonyolítani.

A SWOT elemzés egy olyan módszer, amelyet előszeretettel használják úgy magánszemélyek, mint cégek, és rendkívül hatékonyan megállapítható általa, hogy melyek a külső fenyegetések, illetve a belső potenciálok. Azáltal, hogy lebontjuk a dolgokat erősségekre (strengths), gyengeségekre (weaknesses), lehetőségekre (opportunities) és veszélyekre (threats), a SWOT elemzés egy tiszta és világos betekintést ad számunka azzal kapcsolatban, hogy hol tartunk és min kell változtatnunk. A SWOT elemzés egy stratégiai tervezési módszer, amelyet rendszerint arra használunk, hogy felmérjünk, értékeljünk egy intézményt, egy projektet vagy akár egy személyes tervet, azáltal, hogy megvizsgálunk négy kritikus területet: Erősségek (Strengths), Gyengeségek (Weaknesses), Lehetőségek (Opportunities) és Veszélyek (Threats). A módszert előszeretettel alkalmazzák cégek az üzleti életben azzal a céllal, hogy kiderítsék, kifizetődő lesz-e egy új termék piacra dobása, míg egy diák azért végezheti, hogy feltérképezze az előtte álló karrierlehetőségeket.

Most pedig bontsuk alkotóelemeire a SWOT elemzést, és nézzük meg, hogy melyik milyen szerepet játszik a teljes kép megalkotásában.

• Erősségek (Strengths): személyes előnyök tartoznak ide, mint például kitartás, pontosság, becsületesség, digitális kompetenciák, egy vagy akár több idegen nyelv ismerete, alkalmazkodóképesség, kedvesség. Ide sorolhatók még bizonyos készségek, képességek, személyes erőforrások, oklevelek, engedélyek (jogosítvány). Azért, hogy kiderítsd, mik az erősségeid, listázd azokat a dolgokat, amelyeket jól csinálsz, amikben tehetséges vagy.
• Gyengeségek (Weaknesses): Ez az a terület, ami még a fejlesztésre szoruló kompetenciákat sorakoztatja fel, mint például interkulturális kompetenciák, ha egy olyan szakterületen akarsz dolgozni, ahol szükséged van rá, vagy fizikai erőnlét, ha olyan szakmák érdekelnek, ahol erős fizikumra van szükség. A gyengeségek általában olyan kompetenciákra vonatkoznak, amelyeket egyáltalán nem fejlesztettünk, vagy csak kicsi mértékben dolgoztunk a fejlesztésükön.
• Lehetőségek (Opportunities): Ezek azok a külső tényezők, amelyeket az előnyödre fordíthatsz: munkaerőhiány bizonyos doméniumokon belül, valamint az, hogy olyan személyek és cégek ismernek téged, akiknek szükségük van/lesz az általad végzett munkára. Megtalálni a lehetőségeket nem csak azt jelenti, hogy elolvasod az éppen aktuális álláshirdetéseket, hanem azt is, hogy nyitott vagy a más országokban adott lehetőségekre is.
• Veszélyek (Threats): Olyan külső tényezők tartoznak ide, amelyek megnehezíthetik a munkakeresést, mint például a konkurencia, a technológia gyors fejlődése és térhódítása, a mesterséges intelligencia megjelenése, egy esetleges gazdasági válság betörése a piacon stb. Személyes szinten az egyik legnagyobb veszélyt a munkaerőpiaci viszonyok megváltozása jelenti. Időnként megváltoznak a társadalmi körülmények, és ennek következtében bizonyos szakmák eltűnnek, míg mások megjelennek.

Azáltal, hogy megérted mindegyik kategória lényegét, sokkal könnyebben tudod majd felmérni a saját lehetőségeidet az épp aktuális munkaerőpiacon.

Miért fontos a SWOT elemzés?

Egy SWOT elemzés segít abban, hogy jó és helyes döntéseket hozz azáltal, hogy tiszta és jól átlátható képet ad a helyzetedről. Ahelyett, hogy projektekbe vágnál bele vagy nagy döntéseket hoznál meg terv nélkül, inkább készítsd el a saját SWOT elemzésedet. Ha jól és őszintén készíted el, segíteni fog a karrierválasztásban, mivel feltárja a lehetőségeidet, de bizonyos, úgymond nem neked illő opciókat is kizár.

Külső és belső tényezők

Egy SWOT elemzést mindig két tényező befolyásol: külső és belső. Ezek határozzák meg teljes mértékben az elemzésed végkifejletét.

A belső tényezők olyan elemek, amelyeket te uralsz: erősségek és gyengeségek. Fontos megemlíteni, hogy a belső tényezőket te irányítod, hiszen az erősségeidet hosszú évek kitartó munkája által fejlesztetted ki, míg a gyengeségeiden tudsz javítani. Minden életkorban lehetőség van a fejlődésre, és ha úgy gondolod, hogy fejlesztened kell magad, akkor pont itt az ideje, hogy egy új idegen nyelvet megtanulj vagy fejleszd kommunikációs készségeidet. Amikor a belső tényezőket vesszük számításba, olyan szempontokra szoktunk rávilágítani, mint a személyes készségek, szokások, iskolai végzettség.

A külső tényezők, például a lehetőségek és a veszélyek olyan erők, amelyeket nem tudsz irányítani, de választ adni a kihívásokra igen. Azért, hogy megértsd a külső tényezőket, mindig kövesd az üzleti trendeket és elemezd a munkaerőpiaci viszonyokat.

A SWOT elemzés elkészítése 5 lépésben

Nagyon fontos, hogy a SWOT elemzésünk jól végiggondolt, alaposan megszerkesztett és őszinte legyen azért, hogy tiszta és világos képet kapjunk önmagunkról és az előttünk álló lehetőségekről. Ne csaljunk egy szempontnál sem, mert ezáltal csak saját magunkat csapjuk be, önmagunknak hazudunk. Az emberek általában utálják, ha hazudnak nekik, akkor miért hazudnánk pont saját magunknak?

1. Határozd meg a céljaidat és az érdeklődési köreidet: Mielőtt elkezdenéd, határozd meg, hogy pontosan mit is akarsz elemezni. Az üzleti élet érdekel, projektben akarsz részt venni vagy személyes céljaid vannak? Egy jól meghatározott cél biztosítja azt, hogy a végén megfelelő eredményeket kapj. Egy konkrét cél nélkül a te SWOT elemzésed túlságosan általánossá válhat és elvesztheti a célját.
2. Alkosd meg a négy egységből álló SWOT táblázatot: Készíts egy egyszerű táblázatot, amely mind a négy egységet tartalmazza: Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Veszélyek. Ez a szerkezet segít majd abban, hogy oldalanként összehasonlítsd mindegyik tényezőt és könnyen átlásd a helyzetet.
3. Határozd meg a belső erősségeidet és gyengeségeidet: Kezdd azzal, hogy a belső tényezőket vizsgálod meg. Tekints úgy az erősségeidre és a képességeidre, mint jól kihasználható lehetőségekre, amelyekből bármikor előnyt kovácsolhatsz magad számára. Ezt követően gondold végig, melyek azok a kompetenciáid, amelyek még fejlesztésre szorulnak. Légy őszinte!
4. Elemezd a külső lehetőségeket és veszélyeket: Ezen a ponton fordítsd a figyelmedet a külvilág felé. A lehetőségek lehetnek business-trendek, új vállalkozások vagy akár egy lehetséges együttműködés más cégekkel. Veszély lehet a társadalmi viszonyok megváltozása, de ugyancsak ide sorolhatunk olyan dolgokat is, mint például háborúk, természeti katasztrófák vagy akár a tőzsdekrach. A külső környezet kutatása elengedhetetlen ahhoz, hogy valós képet kapjunk arról, milyen esélyeink vannak, és mi az, amire van kereslet a munkaerőpiacon.
5. Állíts fel fontossági sorrendet és gondold végig a kapott eredményeket: Végül pedig, elemezd a SWOT táblázatodat és döntsd el, hogy mi az, ami a legfontosabb a számodra. Melyek azok a képességeid, amelyeket fel tudsz használni arra hogy haladj? Melyek azok a kompetenciák, amelyek elengedhetetlenek a jelenlegi munkaerőpiacon? Összpontosíts azokra a képességekre, amelyek megegyeznek a céljaiddal, és fejlessz ki olyan megküzdési stratégiákat, amelyekkel könnyen fel tudod majd venni a harcot a veszélyekkel. Egy fontossági lista felállítása segít abban, hogy az elemzésedet gyakorlatba ültesd.

Kiemelt fotó forrása: https://norberthires.com/swot-elemzes-keszitese/

Erni-Szakács Szilárd