
Hogyan végződik a történet?
Laura Nowlin: Ha velem maradt volna
Az emberekben gyakran felmerülnek azok a kérdések, amelyek így kezdődnek: „Mi van, ha…?”. Ezeket a kérdéseket jogosan tesszük fel magunknak, noha végül mindig rájövünk, hogy azon, ami már megtörtént, sajnos nem tudunk változtatni.
A Ha velem maradt volna (If He Had Been with Me) című regény olvasása közben és után a cím szinte azonnal értelmet nyer. A könyv Autumn és Phineas, avagy „Finny” líceumi életét mutatja be, Autumn szemszögéből elmesélve.
Autumn és Finny gyerekkoruk óta legjobb barátok voltak, a szó szoros értelmében: elválaszthatatlanok. Ám egy nap valami megváltozott: egy törés következett be a barátságukban, amelynek hatására bár ugyanabba a líceumba jártak, teljesen eltérő társaságokhoz tartoztak, és csak nagyon ritkán beszéltek – egy ideig egyáltalán nem. A minimális kapcsolat azonban megmaradt, mivel mindkettejük édesanyja legjobb barátnő volt, így teljesen nem tudták figyelmen kívül hagyni egymást. A regény végigkíséri az olvasót a líceumi éveken, amelyek során mindkét szereplő boldog párkapcsolatban él, legalábbis látszólag. Autumn újra és újra felteszi magában a kérdést: mi lett volna, ha sosem vesztek volna össze? Ám még azt sem tudja pontosan megfogalmazni, hogy mi okozta a törést kettejük között. Kicsit tovább olvasva, a történtek érdekes fordulatot vesznek, és a két szereplő újra közeli kapcsolatba kerül egymással, majd el is határozzák, hogy egy párt fognak alkotni. Ezen a ponton azonban egy olyan esemény következik be, ami az olvasókat teljességgel összetöri…
A könyv első fejezetében az olvasók még nem érthetik teljesen a történtek jelentőségét, ezt saját tapasztalatból mondom. Ám amikor ugyanaz a fejezet visszatér az utolsó fejezetek egyikében, az már egészen más fényt vet az eseményekre. Akkorra az olvasó mindent ért, és minden érzést átél.
Előre jelzem a potenciális olvasóknak, hogy a könyv fantasztikus, néhol kissé furcsa, és minden bizonnyal szomorú. Az utolsó fejezetekhez közeledve abban reménykedtem, hogy talán mégsem lesz annyira drasztikusan szomorú, de sajnos el kell mondjam, hogy ezt a reményt elengedtem.
Laura Nowlin műve egy duológia első része. A második könyvet még nem olvastam el, de amint elolvastam, érkezem a következő ajánlóval. Jó olvasást mindenkinek, aki ad egy esélyt a könyvnek!
Vad Andrea,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
10. J osztály