Kiemelkedő magyar sikerek

Magyar Nobel-díjasok nyomában

Néhány kutató, fizikus, matematikus, zenész vagy színész munkássága révén egyes esetekben többet ér el, mint mások. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a többi tudós vagy híresség nem ugyanolyan értékes kutatásokat végzett vagy dolgokat fedezett fel, hanem sokkal inkább azt, hogy egyes esetekben az ő eredményeik hasznosabbnak bizonyultak. Minden kutató és tudós egyformán fontos a társadalmunk számára, a világunk fejlődéséhez, ezért Nobel-díjjal mondunk hálát tetteikért. Ez évről évre így történik, és ebben a cikkben a 2023-as magyar díjazottakat említem meg, akik különlegességeikkel hozzájárultak a világunk épüléséhez, fejlődéséhez és fennmaradásához.

Karikó Katalin

Dr. Karikó Katalin 1955. január 17-én született Szolnokon, és egészen napjainkig egy nagyon tehetséges biokémikus, kutató, valamint egyetemi oktató. Biológiából és kémiából már egészen fiatal kora óta jeleskedett, olyannyira, hogy középiskolás korában a biológia területén a legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat nyerte el. Valamint az ő nevéhez kötődik az általa megalkotott klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina), ami 2020-ban jelent meg. Leginkább ez volt az oka annak, hogy 2023-ban Drew Weismannal közösen biokémiai Nobel-díjat kapott.

Munkája megkívánta ugyan, hogy Amerikába költözzön, azonban magyar gyökereit továbbra sem felejtette el.

Krausz Ferenc

Krausz Ferenc 1962. május 17-én született Mór városában egy elég szegény, de annál becsületesebb családban. Már általános iskolás korában kedvet kapott a fizikához, és akkor sem hagyott fel terveivel, amikor sokan azt tanácsolták neki, hogy keressen valami könnyebb és jobb munkahelyet. Kitartásának gyümölcse beérett, és sikeres fizikus lett belőle. Szakterülete leginkább a fényimpulzusok voltak, ennek keretein belül pedig neki sikerült először kísérletileg demonstrálni egy femtoszekundumnál rövidebb időtartamú fényimpulzust, és ezekkel az attoszekundumos fényimpulzusokkal valós időben érzékelhetővé tenni az elektronok atomok közötti mozgását.

Nobel-díját 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal közösen kapta, az általuk kifejlesztett elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozására szolgáló, attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért.

Pap Nikoleta, 11. H osztályos diák írása a nagyváradi
Mihai Eminescu Főgimnázium Emishake című diáklapjában