
12 nap, 12 hónap
Az év minden napján is hasonlóak vagyunk
A népi megfigyelések rengeteg időjárásjóslást tárnak a szemünk elé, rengeteg olyan babonát ismerünk, vagy olvashattunk, amelyek konkrétan az időjárásra voltak kiéleződve.
Ezek a megfigyelések nagyon sok esetben kapcsolódnak a jeles napokhoz, de egy régebbi bejegyzésben már említettem, hogy a szimmetrikusság és a számmisztika is erősen hatott az észrevételek kialakulásában.
A régi öregek szerint, az új év első 12 napja előremutatja mind a 12 hónap időjárását. Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan népszokás, amely viszonylag könnyen megvizsgálható, ezért már január elseje óta jegyzem egy füzetben azt, hogy milyen meteorológiai jelenségek jelennek majd meg az év során.
Az adatok közlése előtt fontos megjegyezni azt, hogy valószínűleg óriási különbség van napjaink és a régi idők klímája között. Ezt a jelenséget, a változást tetten értem az adatok rögzítése során, de azt kell mondjam, hogy a hőmérséklet és az időjárás elég jól tükrözte a standard változatát az adott hónapnak.
Szeretném kiemelni azt is, hogy ezek az adatok csak Bihar-megyére vonatkoztathatóak, az érmelléki síkságokra, illetve Nagyvárad urbánus környezetére. Valószínűleg egy dombos vagy hegyvidékes tájon változnak a megfigyelt értékek.
Az adatok megjelenítése előtt elöljáróban még azt kell elmondani, hogy a régi öregek elmondásai szerint a napokat ilyenkor 4 vagy 3 szegmensre kell felosztani, hogy részletesebb eredményeket kapjunk (ahány hét van az adott hónapban, annyi szegmens az adott napra).
Az én megfigyeléseim három intervallumot jelenítenek meg: az első reggel 06:00 órától déli 12:00 óráig, a második 12:00 órától délután 18:00 óráig, míg az utolsó szegmens pedig 18:00 órától másnap, reggel 06:00 óráig.
A színek pedig értelemszerűen az évszakokat jelölik.


Érdekes az a tény, hogy ez egy olyan népi megfigyelés, amely időtálló, hisz ami nem kedvező egy nép számára, akkor az nem marad sokáig a kultúrájukban. Ez a meghatározás azt takarja, hogy valószínűleg a megfigyelés során kapott jelzések helyesek voltak és beigazolódtak a jövőben.
Az Érmelléken ez még egy napjainkban is élő szokás, legyen szó fiatalabbról, vagy idősebbről, többen is jegyzik ezeket a meteorológiai adatokat.
De vajon miért? Miért alakultak ki ilyen szokások?
Minden bizonnyal azért, mert az emberek tipikusan olyan lények, akik szeretnék tudni a jövő rejtette titkokat, szeretnének a viszontagságokra felkészülni, előnyt kovácsolni belőle, sokan irányítani is szeretnék.
Éradony nótafája, T. B. néni is jegyzi ezeket az adatokat, az ő kis falinaptárában. Ekkor gondolkodtam el, hogy nem is különbözünk mi annyira egymástól, mint azt sokan hirdetik. Nagyon sok minden köt össze bennünket, rengeteg hasonlóságot figyelhetünk meg kortól, nemtől, tanulmányoktól, pozícióktól és társadalmi helyünktől függetlenül.
A szokásaink például azok, amelyek összefonnak bennünket.
Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év