némaság

Némaság

Filmajánló Szilárdtól

A Némaság című film egy 2016‑ban bemutatott történelmi dráma, melyet Martin Scorsese rendezett, témája pedig a keresztényüldözés. A film alapjául Shusaku Endo japán író 1966‑ban megjelent ugyancsak Némaság című regénye szolgált, főbb szereplői pedig Andrew Garfield, Adam Drives, Tadanobu Asano, Ciarán Hinds és Liam Neeson.

A cselekmény két tizenhetedik századi jezsuita szerzetes alakja körül forog, akik Portugáliából Japánba utaznak azzal a céllal, hogy megtalálják eltűntnek vélt mesterüket, és terjesszék a keresztény hitet. Az események egy olyan történelmi korban játszódnak, amikor Japánban üldözték és megkínozták, sőt mi több meg is ölték a keresztényeket, ezért Krisztus követői csak titokban, a világ szeme elől elrejtőzve tudták gyakorolni a hitüket. Scorsese 2013-ban A Wall Street Farkasának forgatása után döntött úgy, hogy az üldözött keresztényekről is szeretne filmet rendezni, ezért jelezte, hogy már 2014-ben elkezd a Némaság című alkotással foglalkozni. A film premierjét 2016. november 29-én szervezték meg Rómában, és hatalmas sikert aratott. A műalkotást méltatta az Amerikai Filmkritikusok Szövetsége és az Amerikai Filmintézet is, beválasztván az év tíz legjobb filmje közé. A Némaság Scorsese harmadik filmje, melynek témája a vallásos emberek hitbéli küzdelmei a Krisztus utolsó megkísértése (1988) és a Kundun (1997) után.

A film első jeleneteiben keresztényeket látunk, akiket a japán üldözők egy gőzölgő, forró vízzel teli térségbe hurcoltak, s ott pedig ezzel a perzselő hőmérsékletű folyadékkal kínozzák mindazokat, akik nem hajlandók megtagadni a hitüket. Itt találkozunk először Sebastiao Rodrigues és Francisco Garupe jezsuita papok mesterével, Ferreira atyával, akit a japánok elkaptak és különféle kínzási módszereknek vetettek alá.

„Lyukas merítőket használtak, hogy lassan csepegjen a víz, és hogy hosszabb legyen a fájdalom. Minden egyes vízcsepp olyan volt, mint az izzó parázs.” – írja utolsó levelében Ferreira atya.

Ezt követően a két fiatal pap arról értesül, hogy Ferreira atya megtagadta a hitét, és jelenleg épp Krisztustól elfordult japánként éli a mindennapjait. Rodrigues és Garupe atyák nem képesek elhinni ezt a borzalmas hírt, és úgy döntenek, hogy elutaznak Japánba megkeresni a mesterüket és hirdetni a keresztény hitet egy olyan térségben, ahol pont üldözik Krisztus követőit. A papok útikalauza az odavezető úton Kichijiro lesz, akiről kiderül hogy jelenleg épp megváltást, megigazulást keres, mivelhogy a nagy üldözés ideje alatt lemondott keresztény hitéről, azért hogy megmentse önmagát, miközben az összes családtagját kivégezték.

Megérkezvén, a portugál papok helyi kis keresztény közösségeket találnak, akik barlangokba, erdőkbe vagy akár pont a föld alá rejtőzködve gyakorolják a hitüket. A helybéliek elrejtik Rodrigues és Garupe atyákat, de rettegnek azoktól a pillanatoktól, amikor a japán üldözők elfognak és elvisznek közülük pár embert, majd pedig ezt követően arra kényszerítik a foglyokat, hogy lépjenek rá egy olyan kegytárgyra, amelyik Jézus Krisztus arcképét ábrázolja.

A nagy üldözések, menekülés és bujkálás közepette az egyik keresztény gyermek feltesz egy lényegretörő kérdést: „Mi történik azokkal, akik meghalnak a hitükért?” – Akik meghalnak a hitükért, a Mennyországba kerülnek, egy olyan helyre, ahol már nincs halál, félelem, éhség, betegség, szenvedés és kínzás. Ott már csak az örök dicsőség és fénylő mennyei glória van. Ezt követően hangzik el talán az egész film legfontosabb kérdése, ugyanannak a gyermeknek a szájából:

„Akkor mi miért félünk meghalni?”


A film hangulata mindvégig feszültséggel teli, szinte már ijesztő. A kínzások és megpróbáltatások láttán sok keresztény nézőben olyan kérdések merülnek fel, mint például: „Mit tennék, ha én lennék az üldözött keresztények helyében?”, „Hogyan tudnám gyakorolni a hitemet, ha engem is üldöznének?”, „Vajon nekem lenne elég bátorságom kiállni Krisztus mellett a kínzások közepette?”.

Gyávaságából fakadóan Kichijiro elárulja Rodrigues atyát a japán hatóságoknak, aminek következtében a papot bebörtönzik. Rodriguest arra kényszerítik, hogy további kínzások szemtanúja legyen.


Ezt követően Rodrigues atyát Ferreira elé vezetik, aki már megtagadta a hitét kínzás közben, és jelenleg úgy gondolja hogy a kereszténységnek nincs helye Japánban. Még aznap este Rodriguest a japán hatóságok egy olyan helyre viszik, ahol olyan keresztényeket kínoznak, akik már megtagadták a hitüket, de mindaddig szenvedni fognak, ameddig maga a portugál atya is rá nem lép a Jézus arcát ábrázoló kegytárgyra. Rodrigues örlődik, nem tudja, hogy mit tegyen, s hirtelen egy olyan érzése támadt, hogy Jézus megengedte neki, hogy rálépjen a kegytárgyra azért, hogy emberi életeket mentsen meg. Ezt követően a portugál pap japán nevet vesz fel és japán nőt vesz feleségül, miközben Ferreira arra kap felkérést, hogy vizsgálja meg a holland kereskedők által Japánba behozott árut, nehogy ezek keresztény tárgyakat csempésszenek be az országba. Annak ellenére hogy hitét megtagadta, Rodriguest a japán hatóságok továbbra is arra kötelezik, bizonyítsa be, hogy nem gyakorolja titokban korábbi vallását. Az egykori portugál pap hátralevő éveit Japánban éli le. Halála után tradicionális japán temetési szertartásban részesítik.

Erni-Szakács Szilárd