
A zarándok útja
Filmajánló Szilárdtól
A zarándok útja a brit vallásos irodalom egyik csodálatos ékköve, amelyet az angol szerző, John Bunyan írt meg, majd publikált két részben. Az első rész 1678‑ban, míg a második 1684‑ben látott napvilágot. Műfaját tekintve ez a műalkotás egy keresztény allegória, melynek témája egy zarándok látomásai és gyötrődései a saját bűnei, illetve a gonosz erők mesterkedései miatt.
Fontos megemlítenünk hogy a regény nagyobbik része börtönkörülmények közepette született meg, mivelhogy John Bunyant letartóztatták és bűnösnek találták az akkori angol törvények szerint, amelyek tiltották a vallási szertartások lebonyolítását, megrendezését az anglikán egyház joghatóságán kívül. Az író saját bevallása szerint ő maga is kapta ezt a történetet álomban Istentől, és úgy vélte, hogy egy ekkora ajándékot nem tarthat meg saját maga számára, hanem papírra kell vetnie a látottakat, hogy minél több emberhez eljussanak.

Az első rész főszereplője Keresztény (Christian), aki a mindenkori embert testesíti meg a maga vágyaival, problémáival, próbálkozásaival, kudarcaival és sikereivel egyaránt. Ez a zarándok egy nap úgy dönt, hogy elhagyja a szülővárosát, amelyet az író furfangosan a Pusztulás Városának (City of Destruction) nevez, és megkeresi a Mennyei Várost (Celestial City). Keresztény azért akarja elhagyni ezt a várost, mert látomás formájában értesül a közelgő veszélyről. Mivelhogy családja nem áll mellette, sőt mi több felesége már egyenesen őrültnek nézi, Keresztény úgy dönt, hogy egyedül indul útnak lelke megmentésére.
Már az út elején beleesik az első csapdába, a Csüggedés Mocsarába (Slough of Despond), ahonnan segítséggel sikerül kimenekülnie. Folytatván útját, egy kis kapuhoz érkezik, ahol a kapuőr, Jóakaró (Good-will) átengedi őt, és az Értelmező (Interpreter) házához irányítja, ahol a keresztény kegyelemről kap útmutatást. Ezt követően, Keresztény egy kereszthez érkezik, ahol térdre rogyik, mert úgy érzi, hogy a teher, amit cipel, egyre és egyre nehezebb. Ekkor hirtelen csoda történik: a nagy teher hirtelen leesik a zarándok válláról, három erőteljesen fénylő alak jelenik meg előtte és egy lezárt tekercset adnak neki, amelyet be kell majd mutatnia, amikor megérkezik a Mennyei Kapuhoz (Celestial Gate).

A zarándoklat következő színhelye a Gyönyörűség háza (Beautiful), ahol négy leányzóval találkozik: Belátás (Discretion), Okosság (Prudence), Jámborság (Piety) és Szeretet (Charity). Ők páncélt és fegyverzetet adnak Kereszténynek, és elmondják neki, hogy egy korábbi szomszédja a Romlás Városából, Hívő (Faithful) is ugyanezt a zarándoklatot járja, annyi különbséggel, hogy ő már előrébb tart. Keresztény átmegy a Megaláztatás Völgyén (Valley of Humiliation), ahol megküzd egy Apollyon nevű szörnyeteggel, s ezután pedig útja a Halál Árnyékának Völgyén (Valley of Shadow of Death) keresztül vezet.
A völgyből kiérve találkozik Hívővel, akivel együtt bemennek a Hiúság városába (town of Vanity), ahol mindkettejüket letartóztatják. Zavargások okozása és felbújtás vádjával Hívőt halálra ítélik, de a lelke még aznap megtalálja a Mennyei Várost. Keresztényt visszaviszik a börtönbe, de isteni segítséggel sikerül megszöknie. Egy új társa is lesz Reményteljes (Hopeful) személyében, akinek Hívő erőteljes hite és bátor kiállása adott erőt, hogy elhagyja a Hiúság városát és Kereszténnyel együtt felkeresse a Mennyei Várost. Belépnek a Kétkedésvárba (Doubting Castle), ahol fogságba esnek, bebörtönzik őket, és Kétségbeesés Óriás (Giant Despair) rendszeresen veri őket. Már-már az öngyilkosság gondolata kezdi megfertőzni az elméjüket, amikor Kereszténynek eszébe jut, hogy van egy Ígéret (Promise) nevű kulcsa, amellyel ki tudja nyitni a vár ajtajait. Így is tesz, s mindketten megmenekülnek.
A két zarándok folytatja a kemény és küzdelmekkel teli utat, de alighogy kiszabadulnak a fogságból, ismét engednek a kísértésnek. Elkezdik követni Hízelgőt (Flatterer), és majdnem elvesznek, de az Úr angyala a segitségükre siet. Az utolsó próba a folyón való átkelés, ami valójában a hit egyik legkeményebb próbája. Kereszténynek ez nem is sikerült volna társa segítsége és támogatása nélkül, de miután sikeresen átérnek a túlpartra, felmutatják tekercseiket, és bejutnak a Mennyei Városba.
A második részben Keresztény felesége, Krisztina (Christina), az ő gyermekeik és szomszédjuk, Könyörület (Mercy) próbálnak meg csatlakozni a Mennyei Város lakóihoz. Szerintem a második rész hangulata már nem annyira feszült, mint az első, annak ellenére, hogy ebben is igazán sok a kísértés, a csábítás és a démoni mesterkedés.
Keresztény családja és Könyörület végigjárják azt az utat, amit a férfi korábban már megtett, de nekik sokkal könnyebb dolguk van, mivelhogy a családfő már „fellazította az ösvényt”. Az egyik legnagyobb különbség a két rész között, hogy ameddig a legtöbb ember, akikkel Keresztény találkozik, a kárhozathoz vezető téves gondolkodást testesíti meg, Krisztina olyan emberekkel találkozik, akik egy kis segítséggel méltóvá válnak az üdvösségre. A Mennyei Városba csak Krisztina megy be, mivelhogy a fiai és az útközben feleségül vett házastársaik hátramaradnak, azért hogy segítségül szolgáljanak a jövőbeli zarándokoknak.
A huszonegyedik század elején Danny Carrales brit filmrendező úgy döntött, hogy eljött az ideje annak, hogy film formájában adaptálják John Bunyan regényét. A Zarándok útja – Utazás a mennybe John Bunyan híres regénye alapján készült film, amelyik viszont a XXI. századi világban játszódik, megjelenítvén olyan modern eszközöket is, amelyek az író korában még nem is léteztek. Témája viszont örökérvényű, megjelenítvén az ember vágyát, hogy üdvözüljön, és az ezzel járó földi harcokat, amelyeket meg kell vívnia célja elérésének az érdekében.
A film főszereplőjét, Keresztényt Dan Cruse alakítja, aki szerintem egy igazán jó választás volt a rendező részéről, mivelhogy a színész nagyon jól játszik a gesztusokkal és az arcmimikával. Igazán hitelesen tudja megjeleníteni a megtört zarándokot, amikor valamilyen próbatétel során elbukik, a megtört embert, aki bánkódik a bűnei miatt, de az örömteli személyiséget is egy-egy szabadulás vagy siker után. A felnőtteknek szánt filmet 2008. szeptember 27-én mutatták be az Amerikai Egyesült Államokban, és mondhatni, hogy egy igazi kasszasiker volt.
Pár évvel később, 2019-ben Robert Fernandez is megfilmesítette John Bunyan könyvét rajzfilm formájában, azért hogy ne csak a felnőttek, hanem a gyerekek is részesüljenek ennek a csodálatos regénynek a varázsából. A rajzfilmet is az Amerikai Egyesült Államokban mutatták be mintegy 3,2 millió dolláros bevétellel.

Véleményem szerint úgy az eredeti regény, mint a XXI. századi adaptációk is csodálatosak, és céljuk, hogy megerősítsék a néző vagy az olvasó hitét felvértezvén őt a gonosz erőkkel folytatott harcban.
Erni-Szakács Szilárd