viktória k

Viktória brit királynő

A világtörténetben párját ritkító hosszú uralkodás után hunyta le örök álomra szemét az angolok királynője, India császárnője, Viktória.”,

írta 1901-ben a budapesti Vasárnapi Újság.

De ki is volt Viktória királynő és milyen értékeket hagyott hátra? A mai cikkemben a róla fennmaradt információkat osztom meg veletek.

Viktória királynő, teljes nevén Alexandrina Victoria, 1819. május 24-én látta meg a napvilágot III. György brit király fiának, Eduard kenti és strathearni hercegnek egyetlen gyermekeként. 1901. január 22- én 64 évnyi uralkodás után távozott el az élők sorából. A király és a kenti herceg is 1820-ban hunyt el, ezért Viktória német származású anyja, Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnő szigorú felügyelete alatt nevelkedett.

Még életében nemzeti szimbólummá vált, és a szigorú erkölcsi elvek megtestesítőjeként tisztelték.

Becses örökséget hozott magával a trónra: kitűnő nevelést, szigorú kötelességtudást s rendíthetetlen igazságszeretetet.” (Vasárnapi Újság, 1901)

1840-ben házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász–coburg és gothai herceggel.

Házasságukból kilenc gyermek született, akik közül 26 unoka házasodott be Európa különböző uralkodói és nemesi családjaiba, ezzel Viktória királynő kiérdemelte az „Európa nagyanyja” becenevet. Albert herceg 1861-ben bekövetkezett halála mély gyászba taszította, ami miatt Viktória visszavonult a nyilvános életből, és a republikánus eszmék ideiglenesen megerősödtek. Uralkodása későbbi szakaszában azonban népszerűsége újra fellendült. Trónra lépésének 50. és 60. évfordulóját – az arany- és gyémántjubileumot – nagyszabású ünnepségek és látványos rendezvények kísérték, amelyek ismét a nemzeti egység szimbólumává tették.

Életének összes mozzanatát elég nehéz lenne egy csokorba összegyűjteni, de találtam egy régebbi, izgamlas cikket, melyben eképpen vélekednek róla:

Hogy hát a jó öreg angol királynő is itt hagyta ezt a veszekedő földi világot! Majdnem hajlandó volnék gyászfátyolt kötni érette, amit tőlem bizony meg is érdemelne. Mert életem legboldogabb részét az ő birodalmában töltöttem, mint az ő alattvalója. Ne kicsinyeljétek pedig ezt az én kijelentésemet: nagy dolog az angol alattvalónak lenni, habár csak ideiglenesen is; csak az tudja, aki megpróbálta és élvezte annak minden előnyét. Csak az ókori «civis romanus» érezhetett abból valamit, a mint hogy Nagy-Britanniának, a történelemben is, a római birodalom az őse, amelyhez leginkább hasonlít, csakhogy az utód különb még elődjénél is. Mindkettő hódításai által világhatalommá, a földkerekség első nemzetévé növekedett, s ami még fontosabb, a meghódított tartományokba mind a ketten bevitték saját magas kultúrájukat; mindenütt javítottak, alkottak, teremtettek, maradandón, szilárdan, ott hagyva kezük nyomát, amelyet a rómainál több mint kétezer év sem tudott eltörölni, oly hatalmas az. Egészen ellentétesen a mi török atyánkfiával, akinek ott laktát a hódított tartományokban csak a kietlenség és pusztulás jelzi, mert ez ugyan nem alkot újat. Még szerencse, hogy a Korán a fürdést megparancsolja, így legalább maradt ránk tőlök kárpótlásul egykét budai fürdő. Amint az ember Nagy-Britannia partján szárazra lép, azonnal érzi, hogy az eddigitől elütő, egészen más világban van. Még a levegőn is érzik, akármilyen ködös legyen is, hogy ez a szabadság levegője. Másként járnak az emberek és másként tekintenek egymásra és a világra. Mikor először láttam a munkásnépet déltájt, hazafelé menni, kezükben különféle szerszámaikkal , úgy megbámultam őket, emelt fővel, olyan nyugodt, komoly méltósággal haladtak, mintha mindegyik a kincstár első lordja lett volna, csak a ruhájuk volt kissé kopottabb. A lépéseiken látszott az angol polgár büszke öntudata, hogy az ő személyük és lakásuk, akármilyen szegényes is különben , szent és sérthetetlen.” (részlet az 1901-es Vasárnapi Újság írójának beszámolójából)

Érdekességek

Összefoglalónak elhoztam néhány olyan érdekességet róla, amellyel ritkábban találkozhattok.

Viktória királynő élete számos olyan különleges részlettel szolgál, amelyek mélyebb bepillantást nyújtanak nemcsak mindennapjaiba, hanem uralkodásának egyedi vonásaiba is. Kevéssé ismert tény például, hogy rendkívüli művészi tehetséggel rendelkezett. Naplójában nem csupán gondolatait és érzelmeit rögzítette, hanem figyelemre méltó rajzok és akvarellek révén örökítette meg környezetét. Ezek az alkotások ma is értékes forrásként szolgálnak a viktoriánus korszak mindennapjainak megértéséhez.

Forrás: mirror.co.uk

Egy másik érdekesség, hogy Viktória volt az első brit uralkodó, aki vasútra szállt. 1842-ben a Stephenson által tervezett North Star-mozdony fedélzetén tette meg első útját Windsor és London között. Ez az esemény nem csupán történelmi mérföldkőnek számított, hanem az uralkodónő modern technológia iránti fogékonyságát is érzékletesen példázta.

A királynő különleges vonzalmat táplált az állatok iránt, különösen szeretett kutyáihoz. Számos kedvence közül spánielje, Dash állt hozzá a legközelebb, akit rendkívüli gyengédséggel és odaadással szeretett. Halála után Dash számára emlékművet állíttatott a windsori kastély parkjában, amely mindmáig tanúskodik mély érzelmi kötődéséről.

Viktória királynő élete során a vallás és a spiritualitás iránt is élénk érdeklődést mutatott. Albert herceg halálát követően különösen vonzotta a gondolat, hogy kapcsolatot létesíthet elhunyt szeretteivel. Bár spiritiszta szeánszokon is részt vett, mindvégig megőrizte a távolságtartó szkepticizmust, amely intellektuális kíváncsiságát jellemezte.

Talán az egyik legikonikusabb vonása személyiségének a férje iránti rendíthetetlen hűség és gyász, amely halála után is végigkísérte életét. Albert herceg elvesztése után kizárólag fekete ruhákat viselt, ezzel fejezve ki időtálló fájdalmát és szerelmét. Gyászruhája nem csupán személyes tragédiájának szimbólumává vált, hanem társadalmi normát teremtett a viktoriánus kor gyászkultúrájában, amely hosszú időn át meghatározta az angol arisztokrácia viselkedését.

Mára ennyi érdekesség fért bele, de remélem, izgalmasnak találtátok. Méltón rójjuk le tiszteletünket Viktória királynő előtt, akinek hamarosan (január 22-én) halálának 123. évfordulójára emlékeznek meg.

Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év