A „berni csoda”
A berni csoda az 1954-es futball-világbajnokság döntőjét jelöli. Ekkor az NSZK egy idézőjeles csoda által legyőzte Magyarország válogatottját.
De kezdjük az elejétől!
A VB június 16. és július 4. között került megrendezésre Svájcban, pontosan öt városban (Bern, Zürich, Bázel, Genf és Lausanne). 16 csapat vett részt az eseményen, köztük volt a magyar válogatott, mely akkoriban már 4 éve veretlen volt. Ezáltal fő esélyesként indultak el a svájci tornára.
Annak idején nem a ma már megszokott módon rendezték meg, hanem szintén négycsapatos csoportok voltak; viszont minden csapat csak két mérkőzést játszott (nem körmérkőzéses rendszerben). Magyarország az A csoportban szerepelt, és a két mérkőzését Dél-Koreával és az NSZK-val játszotta.
Dél-Korea – Magyarország 0-9
NSZK – Magyarország 3-8
Ezáltal az első helyen végzett a csoportjában a magyar válogatott.
A negyeddöntőben a magyar csapat Brazíliával mérkőzött meg, és egy kemény összecsapás után 4-2-es győzelmet aratott. A mérkőzés kemény kimenetele miatt kapta a „berni csata” nevet.
Az elődöntőben Uruguay ellen szerepeltek a magyar játékosok, és hosszabbításban ezt a meccset is megnyerték 4-2-re, így a döntőbe jutottak.
A döntőt (berni csoda)1954. július 4-én rendezték Bernben, a Wankdorf Stadionban. Az ellenfél az NSZK volt. A magyar csapat nagy magabiztossággal érkezett a mérkőzésre, hiszen a csoportkörben már egyszer fölényes győzelmet arattak felettük. A legtöbb ember úgy gondolta, az előző eredmények alapján egy kiütéses döntőt fognak majd látni, de nem így történt, és ennek több oka is volt:
- Sérülések: A magyar csapat sztárja, Puskás Ferenc, pont az NSZK elleni csoportmérkőzésen, lesérült. Bár játszott a pályán, közel sem 100%-os teljesítményben. Ezen kívül sok magyar játékos is kisebb sérüléssel küzdött.
- Gyors előny: A magyar brigád az első nyolc percben 2 gólt szerzett, és ez talán túl nagy magabiztossággal látta el őket. Nemhiába: az ellenfél hamar ki is egyenlített.
- Vitás bírói döntés: A 83. percben a németek megszerezték a vezetést. Puskás rúgott egy gólt, mellyel kiegyenlített, ám az angol bíró nem adta meg leshelyzet miatt. Ezt a döntést, felvétel alapján sokan megcáfolták, de már soha nem tudjuk meg, mi állhatott a háttérben. Egyes elméletek szerint a bíró (aki angol volt) azért nem érvényesítette a gólt, mivel bosszút szeretett volna állni a Magyarország–Anglia (évszázad mérkőzése) mérkőzésért.
- Esős körülmények: A mérkőzés alatt hatalmas eső zúdult a pályára, ami jelentősen feláztatta a talajt. A magyar játékosok korabeli, bőrből készült futballcipőkben játszottak, amelyek esőben rendkívül nehézzé váltak, akár 1 kg-ot is nyomtak, mivel a bőr magába szívta a vizet. Egyes források szerint a magyar cipők stoplijai leestek, így gyakorlatilag sima talpú cipőkben kellett játszaniuk, ami rendkívül csúszóssá tette a mozgásukat. Ezzel szemben a németek a németek modern Adidas cipőket viseltek, amelyek nem szívták magukba a vizet, és a stoplik sem pattantak le róluk. Ha valaki részletesebben szeretné megérteni a cipők közötti különbséget és annak hatásait, ajánlom a Freestyle FC csatorna „Leleplezem a legismertebb futballmítoszokat” című videóját.
- Mentális problémák: A magyar játékosokra hatalmas nyomás nehezedett, hiszen otthon mindenki biztosra vette, hogy megnyerik a világbajnoki címet. Ez az elvárás súlyosan terhelte a csapatot. Ezzel szemben a német játékosok szinte az esélytelenek nyugalmával érkeztek Bernbe, így lényegesen kevesebb mentális tehertől szenvedtek.
Összegzésként elmondható, hogy a magyar válogatott azóta sem ért el olyan magasságokat, mint abban az időszakban. A mai napig sok magyar szívében él a hiányérzet az elmaradt világbajnoki cím miatt, még ha az akkori események közelében sem járunk már.
Perei Nándor,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. E osztály