Ma este nosztalgia… – 4. rész

Locsi-fecsi Márta

Ez a kutya nem csak ugat, még beszél is. Ki ne emlékezne gyerekkorunk kedvenc sárga kiskutyájára: Locsi-fecsi Mártára? Na, nem hiába volt a kedvenc mesém…

A hátteréről nem sok információt lelhetünk fel, hiszen annyit írnak, hogy a Locsi-fecsi Márta (eredeti cím: Martha Speaks) amerikai–kanadai–Fülöp-szigeteki televíziós flash animációs sorozat, amelynek alkotója Susan Meddaugh volt. Amerikában a PBS, míg Magyarországon a Minimax sugározta. Összesen 6 évad készült belőle az évek során, ami 96 epizódot foglal magában. 2008 szeptember 1-jén indultak az eredeti sugárzások és 2014. november 18-án forgott le az utolsó új rész.

Mivel nem sok mindent tudunk a háttéről, illetve az inspirációról, így a képzeletemre szeretnék hagyatkozni. Bár Márta, a locsi-fecsi kutya volt a főszerepben, azt gondolom, hogy kedves gazdija is fontos szereplője volt a mesének. A barátságon át, egészen a családig, iskolás évekig minden témát szerettek volna feldolgozni, minél kreatívabb módon.

A mese nem csupán egy kutyus kalandjait követte, hanem azt is megmutatta, hogy a háziállatoknak, bár nem tudnak beszélni a hagyományos értelemben, mégis képesek érzéseiket és gondolataikat különféle módokon kifejezni, akár a szeretetükkel, figyelmükkel vagy a reakcióikkal. A rajzfilmsorozat egyúttal azt is bemutatta, hogy a gyerekek számára a kutyák nem csupán játékszerek, hanem igazi társak, akik segítenek megoldani a mindennapi problémákat. A Márta és gazdája közötti szoros barátság példát mutatott arra, hogyan kell megbecsülni és tisztelni azokat az állatokat, akik hozzájárulnak az életünkhöz, akár tanításokkal, akár csak a közvetlen társaságukkal.

A történet tehát nem csak szórakoztatott, hanem fontos üzeneteket is közvetített a fiatal nézők felé. Ahogyan a kutyus betűlevest evett és képessé vált beszélni, úgy az alkotók kreatív módon mutatták meg, hogy a kommunikáció nem mindig a szavak formájában történik. Az állatok szeretete és tisztelete, valamint a velük való törődés mind olyan alapértékek, amelyeket a sorozat finoman, de hatékonyan közvetített a közönség felé.

Sőt, a sorozat arra is rávilágított, hogy a felelősségvállalás nem csupán emberi feladat, hanem közös feladat is lehet az állatokkal való együttélésben. A kutya, mint hűséges társ, segíthet egy-egy élethelyzetben, miközben a gazdáját is arra ösztönzi, hogy gondoskodjon róla, törődjön vele, és vegye komolyan a vele való kapcsolatot. Ez a fajta kapcsolat, a szeretet, a gondoskodás és a felelősségvállalás egy olyan üzenet, ami túlmutat a mese világán, és mindennapjainkban is fontos szerepet kap.

Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év