Beszámoló a Kriza János Országos Mesemondó, Balladamondó és Balladaéneklő Versenyről
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében 2024. november 15–17. között zajlott Sepsiszentgyörgyön a Kriza János Országos Mesemondó, Balladamondó és Balladaéneklő Verseny.
A versenyre való felkészülés egy hosszú és fárasztó procedúra volt, de tele volt örömmel is! Felkészítő tanárnőm, Szatmári Ildikó, kiválóan rávilágított a mesemondásom hibáira, és a népmesét a személyiségemhez igazítva segített, hogy a lehető legjobban adjam elő.
Jómagam nagyon csodálom kultúránk ezen részét, hogy mennyire el tud egy ilyen kis mesében merülni egy kisgyermek, de még egy érett felnőtt is. Erre akkor jöttem rá, amikor a tanárnővel ellátogattunk az előkészítő osztályosokhoz mesét mondani. Ők nagy áhítattal hallgatták a szebbnél szebb történeteket. Később viszont továbbmentünk a felsőbb osztályokba is, ahol már néhány hasznos tanáccsal is elláttak minket.
Lassan eljött a megyei forduló napja. Egész nap egymás előadásait hallgatva igyekeztünk tökéletesre formálni a mesemondásunkat. Hosszas döntéshozatal és sok-sok meghallgatott mese után végre megkaptuk a hírt: a sok tehetséges mesemondó közül csak négyen juthattak tovább, és én is köztük lehettem! Ez azt jelentette, hogy hamarosan elutazhatunk a festői Sepsiszentgyörgyre, az országos szakaszra.
Fáradtan, de nagy izgalommal tértünk nyugovóra – ki már 10-kor, ki csak éjfél után –, de mindannyian álmainkba merülve vártuk a következő napot.
A nagy napon, reggel 10 órakor az ország különböző pontjairól rengeteg mesemondó, balladaéneklő, balladamondó gyűlt össze a gyönyörű Sepsiszentgyörgyi Unitárius templomban, ahol egy rövid köszöntés után útjára engedték a gyermekeket. A város különböző pontjain adtuk elő meséinket vagy balladáinkat…
És nyilván, ki ne felejtsük a csapatot, hisz gyermekek vagyunk, ilyenkor általában ez izgalmasabb szokott lenni, mint maga a verseny! A bihari csapat nagyon hamar összeszokott, esténként összegyűltünk, beszélgettünk, kísérő tanárnőnkkel cukrászdába mentünk. Egyszóval: nem unatkoztunk 🙂
No, de minden jónak vége szakad egyszer, és ez most is így történt. Eljött a záróünnepség, és egyben az eredményhirdetés is. Mindannyian izgatottan vártuk az eredményt. Mi különösen örültünk, ugyanis két bihari gyermek is díjat kapott. És ami a legjobb, hogy együtt tudtunk örülni egymás sikereinek. Az I. díjat Balladaéneklő kategóriában Nagy Lilla, az Ady Endre Elméleti Líceum 7. osztályos tanulója kapta, és dicséretben részesült Mesemondó kategóriában Czégényi-Ghent Péter, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium 8. osztályos tanulója.
Engem személy szerint – bár szerintem ezzel nem vagyok egyedül – mindig is bosszantott, amikor egy országos versenyen az a szöveg fogadott, miszerint: ,,Teljesen mindegy, hogy kapsz-e díjat vagy sem, te már úgyis nyertes vagy, hogy ide eljutottál.” Ez viszont most máshogy volt… Nem bosszantott! Most tényleg azt éreztem, hogy itt, maga ez a kevésnek tűnt hétvége igenis egy díj, és örülök, hogy ezt megélhettem, részese lehettem.
Gergely Ádám,
Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium,
7. osztály