A csejtei rém

Báthory Erzsébet története

Az emberi könyörtelenség határtalan, történjen az férfi vagy nő által. Csak gondoljunk a régi évszázadokra, ahol a kínzás és az emberek kisemmizése megszokott volt. A nőket gyakran boszorkánysággal vádolták, és ezért máglyán égették el őket, borzalmas halált halva. Ez alól Báthory Erzsébet sem volt kivétel.

Élete

Báthory Erzsébet grófnő 1560-ban született, szülei Báthory György és Anna voltak, de apja korán elhunyt, amikor Erzsébet csupán 10 éves volt. Először az ecsedi várban, majd Sárváron élt, végső otthona pedig a csejtei vár lett. Sárváron töltött évei alatt házasodott meg Nádasdy Ferenc gróffal, amikor még csak 11 éves volt. Nádasdy ajándékaként kapta a Pöstyéni csejtei kastélyt és a körülötte lévő 12 falut.

Férje, Nádasdy Ferenc, az oszmánokkal vívott csatáiról vált ismertté, és ezért kapta a „Fekete Bég” nevet. 1603 őszén azonban betegséggel tért vissza egy ilyen csatából, és váratlanul elhunyt 1604-ben. Ezt követően Báthory Erzsébet özvegyen maradt, miközben vádak kezdték érni, hiszen ő örökölte férje birtokait.

Báthory sok időt töltött magányosan, zárkózott és visszahúzódó életet élt. Azonban pártfogásába vette a törökök által özveggyé és elszegényedetté vált nőket és lányokat, nemzetiségtől függetlenül. Ily módon a csejtei vár nemcsak lakóhelyeként, hanem kórházként is működött, ahol ő maga is gyógyított.

Házasságukból Nádasdyval hat gyermekük született: Anna, Katalin, Pál, András, Miklós és Orsolya.

A Báthory elleni vádak

Az első vádat Báthory Erzsébet ellen a férje udvarában élő lelkész, Magyari István terjesztette, miszerint az úrnő okkult tudományokkal és ördögi praktikákkal foglalkozik. 1610. december 29-én Thurzó György nádor váratlan látogatása egybeesett azzal, hogy a nádor rokonai azt híresztelték, hogy Báthory cselédjeit kínozta és sokakat megölt. Ez előzetes vizsgálatot indított, amely során a cselédek és komornák kínvallatás hatására vallomást tettek az úrnő ellen, végül mindannyiukra kivégzés várt. II. Mátyás király perbe akarta fogni Báthoryt, de Thurzó nem támogatta a vádakat, bár a király biztatta őt ebben. Néhány forrás szerint nem emeltek hivatalos vádakat, hanem Báthoryt befalazták a vár egyik szobájába, ahol fogva tartották, mások viszont azt állítják, hogy házi őrizetben tartották, de szabadon járhatott a várban.

Az ellene felhozott vádak azonban mind koncepciós jellegűek voltak, mögöttük politikai és személyes indítékok rejtőztek, amelyeket a vádlók és a Habsburg udvar is támogathatott.

Báthory legendája és kulturális hatása

Az összes legenda és mendemonda, ami Báthory Erzsébetről született, csak letartóztatása után kezdett el terjedni, és idővel egyre durvábbá váltak. Először 1729-ben, Turóczi László Tragica historia című könyvében jelentek meg ilyen történetek, ahol a grófnőt hiúként és hitetlenként ábrázolta. Az egyik történetben például szájon vág egy szolgálót, és amikor a vér rácsöppen, elámul, mert a bőre fehérebbé válik tőle.

Mednyánszky Alajos Festői utazás a Vág folyón Magyarországon című könyvében Báthoryt szadistaként ábrázolja, aki halomra öli szűz szolgálóit, és leányiskolát alapít, hogy minél több szűzet csábítson a várba. Az ő verziójában Báthory összesen 300 szűz leányt öl meg, és vérükben fürdik, hogy megőrizze fiatalságát.

Egy másik mendemonda szerint már férje mellett is sötét homály övezte, mivel meg akarta állítani az öregedést, ezért összetörte a tükreiket, hogy ne lássa, hogyan öregszik. Ezen történet szerint kezdte el ölni a szűz leányokat, összesen 600-at, akiknek vérében, természetesen, fürdött.

Bár a Báthoryról szóló legendák nagy valószínűséggel nem igazak, tovább élnek a kultúrában, és hatásukat még mindig érezni lehet. A szűz leányok vérében való fürdés motívuma számos könyvben és filmes adaptációban is visszaköszön, ami jól mutatja, hogy milyen mély hatást gyakorolt a történelemre és a kultúrára.

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály