A világűr peremén

Avagy ki volt Edwin Powell Hubble?

„…Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát. 

Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.“
(Tóth Árpád: Lélektől lélekig – részlet)

A világűr sokunk számára egy „Jeges, fekete és kopár” térnek tűnhet, ahogy Tóth Árpád is írta fenti versében. Vannak, akik ennél sokkal többet látnak bele, így nem meglepő, hányan inspirálódnak a világűrről. Gondolom, a Csillagok háborúja filmsorozatot senkinek nem kell bemutatnom, vagy akár a Csillagainkban a hiba filmet. De számos költő is többet látott a galaxisba vagy az égitestekbe, példának okán Sylvia Plath, Babits Mihály, Arany János és még sokan mások.

Voltak azonban, akik nem csak inspirálódtak a világűrből, de fel is szerették volna fedezni rejtelmeit. Ma Edwin Powell Hubble-ről ejtenék szót, akinek tudományos megállapításai mindmáig mérföldkőnek számítanak a csillagászatban.

Edwin Powell Hubble 1889. november 20-án született a Missouri állambeli Marshfieldben.

Illinois állam magasugró bajnoka volt, és csak idő kérdése volt, hogy nem hivatásos bokszolóként folytassa karrierjét. A tudományok, különösen a matematika és a csillagászat iránti érdeklődése azonban hamar megmutatkozott. Apja javaslatára azonban úgy döntött, hogy az Oxfordi Egyetemen jogot tanuljon, bár fizikát is tanult mellette.

Apja halála után, 1913-ban Hubble visszatért az Egyesült Államokba, hogy eltartsa a családját. Ezután egy ideig spanyol nyelvtanárként dolgozott, de hamarosan rájött, hogy igazi szenvedélye a csillagászat, és úgy döntött, hogy életét ennek a tudományágnak szenteli. 1916-ban megkezdte posztgraduális tanulmányait a Chicagói Egyetem Yerkes Obszervatóriumában, ahol 1917-ben doktorált. Ebben az évben az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, és Hubble azonnal jelentkezett önkéntesnek. Bár katonai kiképzést kapott, végül nem küldték ki a frontra.

A Wilson-hegyi Obszervatóriumban vállalt munkát később, ahol a világ akkori legnagyobb távcsövével, a híres Hooker-teleszkóppal kezdett dolgozni. Hubble nem értett egyet Harlow Shapley híres elméletével, aki 1918-ban kiszámította a Tejútrendszer méretét, és azt állította, hogy a távcsövekben látható halvány ködfoltok csupán a közelben lévő világító gázfelhők. Ez az elképzelés akkoriban széles körben elfogadott volt a csillagászok körében.

1924-ben a Wilson-hegy új távcsövével sikerült olyan képet készíteni, amely csillagokat mutatott az Androméda-köd korábban halvány középpontjában, és így kiderült, hogy az egy másik galaxis. Ez alapvetően megváltoztatta a világegyetemről alkotott képét, de csak hosszú küzdelem után tudta publikálni a dolgozatát. A csillagrendszereket is osztályozta távolságuk, méretük és fényességük szerint; ezt a rendszerezést pedig ma is használják.

Nevét ma egy planetárium, iskola, aszteroida és a Holdon egy kráter is viseli, valamint az 1990-ben fellőtt, Föld körül keringő amerikai űrtávcső, amelynek segítségével a csillagászok az elmúlt évtizedekben bepillantást nyerhettek a világűr addig elképzelhetetlennek tartott mélységeibe.

Már csak a vezetéknevemből is kiindulva gondoltam, hogy írok egy cikket vele kapcsolatban. Érdekesnek találom eleve a galaxist, de annyira nem ástam bele magam a témába. Különos volt, hogy magyar cikkekben helyenként azt említik, hogy nem igazán ismerték el a munkáját, míg az angol nyelven írt cikkek a Galaxisok atyjaként emlegetik. Ti mit gondoltok róla?

Felhasznált források: https://kultura.hu/a-csillagok-kozott-avagy-ki-volt-edwin-powell-hubble/, https://www.msn.com/en-in/news/other/edwin-powell-hubble-visionary-who-revealed-the-secrets-of-other-galaxies/ar-AA1up5Wr?ocid=SHV2NA&pc=DSBPC&cvid=c083c18a87384833ace9215d9f2a621f&nclid=601DD9EDC585974CD9F0BC421D8D3745&ts=1732117687810&nclidts=1732117687&tsms=810

Kiemelt fotó forrása: https://loff.it/society/efemerides/edwin-hubble-astronomo-biografia-299774/

Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év