A reformáló orosz géniusz

Mihail V. Lomonoszovról

Minden diák eljut a kémia azon szintjére, amikor a sztöchiometriai számítások kapcsán felbukkan a tömegmegmaradás elve és az orosz kémikus, Lomonoszov neve.

Az elv az anyag egyenlőségét tárgyalja a reakciók során, azaz: nem jöhet ki egy bizonyos mennyiségű anyagból több vagy kevesebb, hanem csakis ugyanannyi. X mennyiségű vízből X mennyiségű hidrogén és oxigén jön létre! Tehát a reagensek mértéke egyenlő a reakciótermékek mértékével.

Bár a diákok gyakran unják ezt a témát, Lomonoszov nem volt egy unalmas egyéniség. Ami neki sikerült, az másnak nem lett volna lehetséges. Polihisztor és tudós volt, aki maradandót alkotott szinte minden létező tudományágban, és egy orosz nemzeti hőssé vált.

1711. november 19-én, immár 313 éve született Mihail V. Lomonoszov Gyenyiszovkában, a mai (róla elnevezett) Lomonoszov városában. Egyszerű, szegény családban látta meg a napvilágot. Származását letagadva bejutott a Szpasszkij-kolostor akadémiájára, amely akkoriban csak nemesek számára volt elérhető. Itt görögöt és filozófiát tanult, majd Németországban is tovább képezte magát. Hazatérve fizikát és kémiát tanított, és bár először orosz nyelven tanította, tudományos írásait folyóiratokban publikálta.

Megalapította saját egyetemét, mellé pedig egy korszerű laboratóriumot is építtetett, ezt pedig azért fontos kiemelni, mert Oroszország eléggé le volt maradva a nyugat-európai hatalmaktól, tudományos és szellemi szinten egyaránt. A laboratóriumban az anyagról szóló kísérleteit végezte el, melyről Eulerrel, a század egyik legkiemelkedőbb matematikusával, tudós emberével is levelezett.

Több tucat diszciplínát művelt: kémia, bányászat, fizika, ásványtan, irodalom, jog, történelem, csillagászat, kohászat, nyelvészet, filozófia stb., és általa ismerhetünk több olyan felfedezést, melyek már banálisnak bizonyulnak, mint például a hideg alsó határa, ahol minden mozgás megszűnik; a kinetikai hő- és gázelmélet alapjai; Oroszország első pontos térképe; a kőolaj és földgáz kialakulásának módja stb.

Mindezek mellett Lomonoszov saját színes üvegkészítési technológiáját is kidolgozta, amellyel elkészítették az egyik legmonumentálisabb mozaikképet, amely 4,8 x 6,5 méteres méretével a poltavai csatát ábrázolja, ahol Nagy Péter győzelmet aratott a svédek ellen. Ennek eredményeként felvették a Művészeti Akadémiára, így nem csak a svéd Tudományos Akadémiában foglalt helyet. Ő alapozta meg a modern orosz nyelvet, nyelvtant és helyesírást, valamint bevezette a hangsúlyos verselést Oroszországba, miközben mind a verset, mind a prózát művelte. Ezen kívül megírta Oroszország történelmét is, amely jól tükrözi lelkes érdeklődését a régi szláv népek és az orosz nép történelme és kultúrája iránt.

Emléke

Mihail V. Lomonoszov 1765. április 4-én hunyt el. Még halála után is az orosz tudomány atyjának tekintik, hatalmas nagy örökséget hagyva maga után, amely hozzájárult Oroszország gyorsabb fejlődéséhez és nyugatiasodásához. Több szobrot is emeltek a tiszteletére, köztük a Moszkvai Állami Egyetem előtt, amelyet ő alapított. Számos bélyeg és érem is készült róla a Szovjetunióban, hiszen az 1917-es forradalom után is ugyanolyan nagyra értékelték, talán nagyobbra, mint életében.

Történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, így méltó arra, hogy mindig emlékezzünk rá. Nélküle a világ nem lenne most maga!

Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály