Parti Nagy Lajosról

A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb nyelvművészéről, emblematikus alakjáról szeretnék kicsit írni, hogy ti is megismerjétek a „Posztmodern költőkirályt”, aki költőként, próza- és drámaíróként, illetve műfordítóként is meghatározó helyet foglal el napjaink magyar irodalmában. Már egész fiatalkorában elkezdte az írást, viszont később alakult ki saját stílusa, amiben tetten érhetők a nyelvi játékok és a nyelvi humor iránti fogékonyság.

Az angyal habja

„Mi kétezerben nem élünk, szegénykém”
(Jékely Zoltán)

Lám, élünk kétezerben, s túl lesz,
lám, élve ezredünk, e jó
kis ezred, bévül sűrű, dúlt szesz,
kívül papír és indigó,
s mint plafon felé vágtató dugó
mögött az angyal habja, múlt lesz
jövendőnk, nem nagy durranás.

Talán majd összerakja más

Ezzel a rövid verssel szerettem volna érzékeltetni azt a nyelvi játékot, amit már fennebb is említettem. A Parti Nagy Lajos-féle szövegalkotásnak a jellegzetessége a nyelv végsőkig vitt átalakítása, a populáris és elitkultúrából vett idézetek kicsavarása, illetve, amiről már említést tettem, a humor, irónia, paródia elemeinek felhasználása. A nyelvi botlások, törések, elvetések irányítják a szöveg jelentéseit. Az egyik leghíresebb kötetéből, a Grafitneszből idéztem a verset, amelyről szakmabeliek úgy hivatkoznak, mint az elmúlt és elkövetkező évek legfontosabb verseskötete a magyar irodalomban. Ahogy már a címből is érezhetjük, valami olyat rejt magában, ami formabontó. Egyszerre utal a ceruza sercegésére, a versek intenzív dallamosságára és zeneiségére, sőt még a fitneszedzésre is. Az írás mint fitnesz, ami formában tart.

Szinte minden alkotásában a nyelv válik főszereplővé. Több versét olvasva rádöbbenhetünk arra, hogy egyes sorok mennyire ismerősen csenghetnek, nem véletlenül. A magyar szépirodalom legnagyobb alakjainak műveire játszik rá, mint például Petőfi Sándor, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Weöres Sándor, József Attila verseire. Műveivel több mint 300 kritika és tanulmány foglalkozott, és több mint 30 díj tulajdonosa. Borbély Szilárd így nyilatkozott a Grafitneszről: „az életünkről való tudásunk nem más, mint nyelvi fordulatok, beszélgetések, különféle szövegtörmelékek összessége, Parti Nagynak a Grafitneszbe sorolt minden verse ilyen szövegtörmelék. Parti Nagy Lajos költészete, minden ízében egyéni és egyedi, megismételhetetlen és valószínűleg le sem fordítható.”

Ehhez a nyelvvel való játékhoz szabadság kell, és ez a szabadság megvan Parti Nagy Lajosban. Költészete bátor, érzékeny, kísérletező, mégis tisztelettudó, olykor egyszerű, humoros, mindenféle mögöttes tartalom nélkül, máskor mély és szívet szaggató az, amit át szeretne adni. Jó pár interjút meghallgattam tőle, és mivel ezáltal kaptam egy kis szeletet abból, milyen is ő valójában, még jobban elkezdett érdekleni az, ahogyan ír. Hiszen egy máig élő 71 éves férfi, akinek természetéhez hozzáadódik a humor, ami még közvetlenebbé teszi, és mivel rengetegen írtak már róla jót s rosszat, több interjújában is elmondta, hogy van, amit meg kell fogadni, és van, amit el kell engedni. Ezzel szeretném zárni a róla írt sorokat, és bátorítani, hogy olvassátok verseit!

Elek Krisztina,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év