Ismerd meg Till Tamás történetét…
A világunk minden egyes zegzuga tele van rejtélyekkel, bűnnel. A rablók, a gyilkosok, a rosszak felemésztenek mindent. S annak ellenére, hogy ezek csúnya fogalmak, sajnos mindegyik igaz. Nem léphetünk át egyik országból a másikba úgy, hogy ne találjunk legalább egy bűnesetet, ami felforgatja a lakosságot. Néhányan azért a pár percnyi hírnévért, mások a pénzért, de természetesen vannak, akik beteg elméjük szüleményeként követnek el bűncselekményeket. Megint mások rosszkor voltak rossz helyen, vagy csak véletlenül ontották ki egy ember életét. Ezek azok az okok, amik elhangzanak a bűntett elkövetésekor. Sokan megbánják, amit tettek, és enyhítik a büntetésüket, léteznek olyanok is, akik olyannyira meg akarnak változni, hogy a börtön falai mögött még egy hobbit is kitanulnak, amely segítségével szabadulásuk után ismét könnyen helyet kaphatnak a társadalomban. Mennyi érdekes eset, melyekre fény derült, és mennyi, amire nem… Sajnos vannak bizony ilyen helyzetek is, amikor nem szerezhetünk pontos információkat, és az idő múlásával, amennyiben gyilkosságról van szó, talán még az egyén holttestét sem találjuk meg. Csak reménykedhetünk benne, hogy egy építkezés során nem kerül majd elő a régi jó barát, a szeretett gyermek, vagy az életre szóló, legalábbis annak tűnő szerelem…
Ebben az eléggé vaskos bevezetőben (kicsit beleéltem magam, elnézést) fel is vázoltam, hogy a mai cikkem milyen témát fog boncolgatni. Annak érdekében, hogy kicsit érthetőbb legyen az eset, elöljáróban elmondanám, hogy 24 évvel ezelőtt, egészen pontosan 2000. május 28-án egy magyarországi kisfiú biciklizés közben eltűnt. Az egész világot megrendítette eltűnése, viszont eredményeket az üggyel kapcsolatban csak az idei év nyarán kaphattunk, és mondanom sem kell, hogy ismét felbolygatta a hallgatóközönség életét.
Most alkalmatok nyílik megismerni Till Tamás eltűnésének megrázó történetét…
Till Tamás (1989-2000)
Till Tamás 1989. július 19-én született Baján, Till Mátyás és Katalin egyetlen gyermekeként. Amint a zárójel is mutatja, Tamás nem került elő a 2024-es nyomozások során sem, legalábbis nem élve, ugyanis, ahogy többen is sejtették, 2000 nyarán sajnos életét vesztette.
De hogy is indult számára az a nap, amelyen utoljára köszönt szüleinek, és valószínűleg utoljára itta meg a kedvenc kakaós kávéját? Hogy is indult számára az a nap, amelyen életét vesztette?…
Tamás egy nagyon szófogadó, becsületteljes és állatbarát kisfiú volt, aki annak ellenére, hogy otthon nem tarthatott állatokat, hűségesen járt a közeli vadaspark lakóira vigyázni. Olyan sokszor fordult meg azon a helyen, hogy a végzetes napon is épp a számára legkedvesebb lóhoz igyekezett, hisz az aznap ellett. A szülei megkérték, hogy délután 13 órára érjen haza, azaz tegye meg a több mint 5 kilóméteres utat, hogy a vasárnap délutánt a nagymamájánál tölthesse. Tamás ígéretet tett, ám több órával a megbeszélt idő után sem tért haza, s amikor a szülei ellátogattak a vadasparkba, szomorúan vették tudomásul, hogy fiuk aznap sajnos nem tért haza.
Ekkor vette kezdetét az aggodalom, majd a nyomozás, amely akkoriban eléggé fejletlen volt, így bizonyítékként csak Tamás útszélen hagyott bicaját találták több hónapos nyomozás után is. A szülők annyira várták haza egyetlen gyermeküket, hogy az összes élelmiszerüzlet polcain található tejes dobozra Tamás képét nyomtatták, de fiuk így sem talált haza. A kusza szálak egy ideig elvezették a rendőrséget a család egyik ismerőséhez, aki a fiú eltűnése után két hónappal megölte barátnőjét és a disznóólba rejtette holttestét, sőt molesztálásért is ült börtönben. Be is vallotta a tettét, de történetében ellentmondásokat véltek felfedezni, így hosszú nyomozás következtében felmentették ez alól a vád alól. A fiú eltűnéséről újabb információk pedig nem kerültek napvilágra, egészen mostanáig…
Egy középkorú férfi jelentkezett mint vallomástevő az üggyel kapcsolatban, és látszólag sajnos minden elmondása szerint történt. Elmesélte, hogy ő és egyik barátja, K. Péter árvaházban nevelkedtek, és egészen fiatal koruktól kezdve kénytelenek voltak munkákat vállalni nagyobb mestereknél. Egyik évben, történetesen 2000-ben egy bizonyos V. József kereste fel őket, és munkát ajánlott nekik, meglepően nagy összeget ígérve. János, a vallomástevő eleinte nem szerette volna elvállalni, de barátja Péter a dupla pénzért cserébe végül elment a férfi tanyájára, ahol épp építkezniük kellett, és elmondása szerint neki csak annyi dolga volt, hogy hordja a talicskával az anyagot. A történet elég szép volt egészen addig, amíg K. Péter a talicskát tolva meg nem botlott egy zsákban, ami a földből állt ki, és fertelmes bűzt árasztott. Ekkor kezdett gyanússá válni a dolog, de a fiúk évtizedeken keresztül hallgattak. Időközben, 2011-ben K. Péter az állítólagos szemtanú öngyilkosságot követett el, majd 10 évre rá, 2021-ben az elkövető V. József is öngyilkos lett, egészen pontosan 81 éves korában.
A rendőrök azonnal elmentek az említett tanyára, ami nem mellesleg pont a vadasparkhoz vezető főút mellett terült el, és kevés kutatás, néhány betondarab feltörése után, a férfi által említett helyen, azaz a melléképület ablaka alatt gyermeki csontmaradványokra akadtak. Időközben V. József felesége is elmondta, hogy a férje folyton félt valamitől, és megváltozott az elmúlt évek során, tehát utólagosan végiggondolva, akár az is előfordulhat, hogy véletlenül elütötte a bicikliző fiút, ijedtségében pedig holttestét elrejtette.
Lassacskán bizonyságot nyert a gyanú, miszerint Tamást megölték, ugyanis az ő holttestét találták meg V. József melléképületébe bebetonoztatva…
Véleményem szerint elég különös, hogy V. József és K. Péter halála is be kellett következzen ahhoz, hogy János megszólaljon, annyi év elteltével. Névtelen bejelentőként az elmúlt évek során is megoszthatta volna mindezt a rendőrséggel, ezáltal is könnyítve a saját és Tamás szüleinek a lelkén. Amennyiben ő ezt elmulasztotta, felmerülhet a gyanúja annak, hogy esetleg neki is köze volt a kisfiú meggyilkolásához, vagy legalábbis jelen volt a holttest elrejtésekor. Viszont újabb kérdéseket vet fel a tény, hogy mindkét lehetséges elkövető öngyilkos lett, különösen úgy, hogy V. József 81 évesen tette ezt meg úgy, hogy viszonylag egészséges volt, tehát nem kellett fizikai fájdalmakkal küzdenie, a lelki gyötrődésekkel pedig már úgy is elszámolt…
Sajnos már sosem tudjuk meg, hogy mi történt azon a húsz évvel ezelőtti délelőttön, de reméljük, hogyha eddig nem is, legalább a holttest felderítése és tisztességes eltemetése után Tamás lelke megpihen, és valamilyen szinten a már teljesen tönkrement, igazságtalanságot jogosan érző szülők is megnyugszanak…
Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály