Csehszlovákia nagy napjai
Nemzetközi diáknaptól a Bársonyos forradalomig
November 17-e meglehetősen drámai nap volt két alkalommal is a Csehszlovák állam számára a huszadik században, előbb 1939-ben, majd 1989-ben.
Viszonylag fiatal állam volt még Csehszlovákia az Első Világháború után, az Osztrák-Magyar Monarchiától való elszakadást követően a harmincas években. ‘38 márciusában az Anschluss révén a Harmadik Birodalom a németek lakta Szudéta-régiót is szerette volna megszerezni. Ausztria annektálása után a szövetséges erők ugyan nem bíztak már meg Hitlerben, szeptember 29-én mégis aláírták – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország – a müncheni egyezményt, ami Csehszlovákia Szudéta-vidékét odaadta Németországnak, ám ígérete ellenére, hogy az egyezmény elfogadása után nem lesz háború, Hitler mégis erővel elfoglalta egész Csehszlovákiát. Ennek során Lengyelország is kapott némi területet októberben, Magyarország pedig novemberben az első bécsi döntés révén. ‘39 márciusában Németország megalapította a Cseh-Morva Protektorátust és az Első Szlovák Köztársaságot.
Vérbe fojtott diáktüntetés
Jan Opletal 1915. január 1-jén született, egy rendezett csek család nyolcadik gyermekeként, aki hamar kitűnt intelligenciájával és elszántságával. Szülei, annak ellenére, hogy új év napján született, december 31-re tették születése napját, hogy majd egy évvel előbb járhasson iskolába. 1936-37-ben kezdett el orvostudományt tanulni Prágában, a Károly Egyetemen.
1939. október 28-án, a csehszlovák függetlenség napjának évfordulóján, amikor a Monarchiától való elszakadásra emlékeztek, Jan és több diáktársa szórólapokat osztogattak az embereknek és demonstrációt szerveztek a náci elnyomás ellen, a csehszlovák nemzeti himnuszt énekelve, németellenes jelszavakat skandálva. Hamarosan belelőttek a békés tömegbe a német rendőrök, megölve több embert, Jan Opletalt pedig súlyosan megsebesítve. A fiatalember két héten belül, november 11-én meghalt. Hat nappal később több ezren vettek részt a medikus temetésén, köztük rengeteg vele szimpatizáló diák. November 17-én a protektorátus vezetője kiadta azt a parancsot, ami több ezer diák letartóztatását, s a demonstráció kilenc vezetőjének erőszakos halálát eredményezte. Mintegy 1200 résztvevőt koncentrációs táborba deportáltak. A demonstráción megölt és letartóztatott diákok emlékét, legfőképpen Jan Opletalét őrzi ez a nap, november 17-e, mely immár Nemzetközi Diáknapként szerepel a naptárakban.
Bársonyos őszi forradalom
A háború lezárultával 1945-ben Csehszlovákia újraalakult, visszakapva a területeket, amit elvesztett, a nácikat kiűzték országukból. Ám 1948-ban a kommunista párt szovjet segítséggel puccsszerűen átvette a hatalmat és megalapították a Negyedik Csehszlovák Köztársaságot, majd hamarosan csatlakoztak a keleti blokkhoz, a Varsói szerződéshez.
A szocializmus kelet-közép-európai bukása idején Csehszlovákiában is eljött az idő a forradalomhoz, ám ez ott nem volt véres, hanem békés, puha, mint a bársony. A Bársonyos forradalom 1989. november 17-én kezdődött, az emberek országszerte békésen tüntettek, virágot nyújtva a fegyveres rendvédelmi erők kivezényelt tagjainak. Politikai szervezetek alakultak, hogy tárgyalásokat kezdjenek a hatalommal, de 27-re már nem maradt szinte senki, a régi rendszer támogatójaként, ezáltal november 29-re összeomlott a kommunista egyeduralom, majd december 10-én megalakult az új szövetségi kormány, melyben kisebbségben maradtak a régi rendszer képviselői. Ez a másik nagy ünnep, amit az azóta kettévált országban, mind Szlovákiában, mind Csehországban ünnepelnek, a visszaszerzett szabadságot és demokráciát.
Tanulság
Mindkét novemberi momentum, a véres és a bársonyos azt jelképezi, hogy mennyire véres és elnyomó lehet egy totalitárius rendszer, mely az emberi jogokat semmibe veszi. Ezért is fontos az összetartás és a megértés az emberek között, a szabadság természetessége, az, hogy mindenki számára élhető viszonyok között éljünk.
Üveges István,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. A osztály