Botrány a köbön!
Lakatos Márk botrányáról
Az elmúlt hetekben a Pesti Srácok újságírója tett közé információkat arról, hogy tudomása szerint egy közszereplő súlyos sz_xuális bűncselekményt követett el egy állami gondozott kiskorú ellen. Ábrahám Róbert az ügyben az ügyészséghez fordult, sőt demonstrációt is szervezett. Lakatos Márk az Instagram-oldalán reagált a neki címzett súlyos pedofilvádra. Természetesen a médiaszemélyiség mindezeket a vádakat tagadja, főleg annak fényében, hogy ő maga is részt vett olyan mozgalmakban, ahol a pedofíliával kapcsolatos törvényeket szerették volna javítani.
A történet egy 15 éves, állami gondozásban nevelkedett fiútól indult, aki elmondása szerint pár ezer forintért és egy pár cipőért kellett sz_xuális tevékenységeket folytasson bizonyos személyekkel, köztük Lakatos Márkkal is. Azt gondolom, mások feje felett pálcát törni nem igazságos, főleg ha még elég homályosak az információk. Nem szeretnék senkit pártolni, azt majd más megteheti helyettem, inkább a felmerült problémákról fejteném ki a véleményemet.
Az árvaházak állapotáról gyakran csak negatív híreket hoznak le. Én magam nem jártam még árvaházban, s olyan ismerősöm sincs, aki huzamosabb időt töltött volna ott, így tapasztalatból nem beszélhetek. Ámbár úgy érzem, hogy az árvaházak magyarországi viszonylatban közel sincsenek a legjobb állapotban. A fenti történet kapcsán is elsősorban az jutott eszembe, hogy egy 15 éves, államilag gondozott gyermek hogyan kerülhet ebbe a szituációba? Nem egy, nem kettő hasonló történetet hallunk, ahol az állami gondozásban nevelt gyermekek élete teljesen szétcsúszik. Számos tényező befolyásolhatja ezt a bizonyos szétcsúszást, de mégis azt gondolom, hogy ebben az esetben az intézmények tehetnek a leginkább erről, illetve az állam. Ilyen tényezők közé sorolhatjuk az oktatási lehetőség vagy a megfelelő szociális munkások hiányát is. Tisztában vagyok azzal is, hogy a nevelők több kihívással néznek szembe, hiszen a rendszer hajlamos őket túlterhelni, alulfinanszírozni. A problémák közé sorolhatók az utógondozási programok gyengeségei is, pl. a mentálhigiénés támogatás, a munkakeresési és karrier-tanácsadás, pénzügyi támogatás stb. Nem is szeretnék további részletekbe menően a témáról beszélni, mert úgy érzem, nem elég széleskörű a tudásom.
A másik érzékenyebb téma, ami érintett az ügyben, a pedofília. Magyarországon a pedofília nem a büntetőjogi terminológiához kapcsolódik közvetlenül, hanem pszichológiai fogalomként használják, ami a felnőttek kiskorúak iránti sz_xuális vonzalmát jelenti. A magyar büntető törvénykönyv (Btk.) nem a „pedofil” kifejezést alkalmazza, hanem az ezzel összefüggő bűncselekményeket, mint például a gyermekp_rnográfia, sz_xuális erőszak, vagy sz_xuális visszaélés. Jogi szempontból Magyarországon a beleegyezési korhatár 14 év, azaz 14 év alatti személlyel való sz_xuális kapcsolat büntetőjogi szempontból szigorúan tilos, és sz_xuális visszaélésnek minősül. Az ilyen kapcsolatban részt vevő felnőtt (18 év feletti személy) esetében az illetőre sz_xuális bűncselekményt vonatkoztatnak, függetlenül attól, hogy pedofilnak nevezik-e, vagy sem.
Mielőtt kitérnék a véleményemre jelezni szeretném, hogy nem politikai pártot választok, csupán elmondom a meglátásaim. Ha kicsit otthon mozgunk a politika világában, vagy csak gyakrabban pörgetjük a közösségi médiát, biztosan szembejöttek már velünk az LMBTQ+ elleni megjelenések is.
Magyarországon az LMBTQ+ közösséggel szembeni megmozdulások és a közösség jogainak korlátozására irányuló intézkedések az utóbbi években egyre inkább a középpontba kerültek. Ezek a jelenségek több szempontból vizsgálhatók, beleértve a politikai és társadalmi megközelítéseket is. Olvastam olyan feltevéseket, ahol a közelgő választások miatt történhetett az, hogy pont most hozta fel Ábrahám Róbert ezt a történetet. Az emberek gyakran összevonják az LMBTQ+ és a pedofília fogalmát, de ha kicsit is tudunk objektíven gondolkodni, akkor a kettő nem jár kéz a kézben.
Lezárásképpen csak annyit fűznék hozzá, hogy a sz_xuális bántalmazással kapcsolatos törvényeket mindenképpen szigorítani kellenne, mert elég szomorú, hogy ma már több évet ülhetsz rácsok mögött egy bolti lopásért, mint molesztálásért…
Mivel még nagyon friss az eset, és nem túl sok információt osztottak meg az olvasókkal, továbbra sem érzem jogosnak, hogy bármelyiküket is pártoljam. Kapja meg mindenki a maga büntetését, amennyiben megérdemli!
Kiemelt fotó forrása: pestisracok.hu
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év