Márkus Zoltán versei

2024.11.14.

Képzeletbeli csók

Csókod olyan édes lehet,
Elképzelni nem tudom.
Érzésekkel dús érintés:
Ajkad az én ajkamon.

Ó, ha egyszer elkezdődne,
Bárcsak vége sose lenne!
Azt kívánnám, reggel-este:
Ragadnék örökre benne!

Sokat elfeledtet velem:
Múltat, jövőt, s a jelent.
Utóíze keserű ám,
Hiányérzetet jelent.

Rád gondolok, s
Mosoly lepi el az arcom.
Büszkén hordom,
Sosem kell eltakarnom.

Bámuljanak!
Nem láttak még ilyen embert,
Örömében
Mosolyogni senki nem mert.

Vigyázzunk az ördöggel,
Alaposan elbújhat!
Határtalan réten szép
Virágokat válogat.

Pár dologra képes ő:
Pusztít, rombol, elront.
Csókja sem kivétel ebben:
Nem szerény, nem elvont.

Édesebb, mint bármi más,
Csábító a fénye.
Sötétből egy ragyogás
Ragad el a mélybe.

Márkus Zoltán,
Ady Endre Elméleti Líceum,
11. D osztály