Értünk éltek?

Egyes emberek múltja segíti most elő a mi jelenünket és jövőnket. Ebben a mondatban benne van az emberek egész történelme, Ádámtól és Évától kezdődően, a háborúkon áthaladva, egészen napjainkig. A történelemben megemlített, és természetesen más személyek is, akik neve már rég el van feledve, segítették a világunk fejlődését akár az orvostudományban, akár az iskolák alapításában, akár abban, hogy országunkban a nők is elmehessenek szavazni, ezáltal pedig véleményt nyilváníthatnak ki. Nem feledkezhetünk meg a forradalmárokról sem, akik segítettek a magyarok elnyomását, a hangunk elnyomását háborúk, szabadságharcok árán is megállítani.

Sokan, sőt, mi több rengetegen voltak, akik beálltak a sorba, tudván, hogy az igazi fejlődést ők már talán nem érhetik meg, mégis tettek a világunkért, mégis tettek értünk.

Novemberben, egészen pontosan november 9-én a feltalálókról emlékezünk meg, és feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mi lett volna, ha nem találják fel a villanykörtét, ha nem kísérleteznek a gravitáció kutatásával, és ha nem keresnek új alternatívákat arra is, hogy mivel vessük papírra a gondolatainkat.

A Feltalálók Napja alkalmából csapatunk egy listát állított össze magyar, román és erdélyi feltalálókról, akik munkája és kitartása nélkül országunk és talán az egész világ kevesebb lenne, fogadják őket szeretettel!

Traian Vuia

Traian Vuia, akiről Nagyváradon egy nagyon közismert iskola van elnevezve, 1872. augusztus 17-én született Kisszurdokon. Nagyjából tízéves korától kezdve szenvedélye volt a fizika és a mechanika, és meglepő módon a papírsárkányok hajtogatása, magának a hajtogatásnak a tökéletesítése is. E két szenvedély a középiskolában teljesedett ki igazán, amikor is a fiú elhatározta, hogy különböző fizikai erők segítségével próbál hatni a papírsárkányokra, és remélte, hogy a felhasznált fizikai elemek segítségével úgy tudja őket mozgatni, ahogy szeretné. A fizikával kapcsolatos terveit gyarapítani szerette volna, így 1892-ben beiratkozott egy gépészeti egyetemre, ám anyagi helyzete nem engedte neki, hogy egy évnél tovább tanulhassa az általa kedvelt szakot… Kénytelen volt jogi egyetemre váltani. Meglepő módon a jog is nagyon kézenfekvő volt számára, ezért 1901 májusában doktorált is belőle. Bár sikeres jogász lett belőle, régi nagy álmáról sosem mondott le. Mindig is hitt benne, hogy ha sikerül anyagilag biztosítania magát és egy támogató mentorra tesz szert, végül elkészül a repülője.

Az álma valóra is vált, ugyanis 1903-ban sikerült nekikezdenie a repülőgép megépítésének, amihez saját motort is készített, így a végtalálmány 1905 decemberében készült el. A 250 kilogrammos gép a Vuia 1. nevet kapta, de a későbbiekben alakja miatt denevérnek becézték. Traian Vuia munkássága azonban nem merült ki itt, hiszen 1950-ben bekövetkezett haláláig gőzfejlesztőt és két helikoptert is megalkotott.

Sikerét nemcsak Romániában, hanem Franciaországban, Nagy-Britanniában, sőt még az Egyesült Államokban is ismerték.

Irinyi János

Irinyi János, a híres erdélyi tudós 1817. május 18-án született Albison, és az ő nevéhez kötődik a robbanásmentes gyufa feltalálása. Kémiai ismereteit egy debreceni politechnikumban sajátította el, sőt ezen a helyen kezdett el kísérletezni a zajtalanul égő gyufa gondolatával is. Számításait 1836-ban végezte, a foszfor feltalálása előtt, ezért csak az ólom-peroxid és kén keverékével dolgozott, nyilván sikertelenül. Későbbi visszaemlékezéseiben le is írta, hogy a foszfor hiánya okozta kudarcát. A robbanásmentes gyufa megalkotásának hiányában kénytelen volt eladni az ezzel kapcsolatos kutatásait és eredményeit egy bizonyos Rómer Istvánnak, a kapott összegből pedig külföldre menni, és ott folytatni tanulmányait. A hely, ahová elutazott, nem más volt, mint Berlin, ahol könyvet írt a savakról, valamint a szikes talajok javításával is foglalkozott. Ezt követően elmélyült a gipsz felhasználásában is, de végezetül 1839-ben ismét a gyufához tért vissza, ezzel egyúttal pedig Pestre is, ahol megalapította az első magyar gyújtófa gyárat.

Az 1848-49-es forradalom munkálataiban is kivette a részét, sokan azt mondják, hogy az ő tollából származik a híres 12 pont is. A szabadságharcban végzett munkásságáért megkapta a büntetését, ugyanis börtönbe zárták, amely következtében szabadulása után elvonult a politikai élet szépségeitől, és ismét a tudományoknak szentelte életét.

Sokak szerint csak a zajtalan gyufa feltalálását köthetjük a nevéhez, de ez nem igaz, ugyanis tudása nem merült ki ennyiben. Persze nem mintha a gyújtófa megalkotása nem lenne elég nagy dicsőség. Ő vezette be az új szemléletű kémiát a magyar, azaz az erdélyi ember életébe, valamint kémiai és tudományos szakszavakkal bővítette szókincsünket és lexikonjaikat.

Sajnos végezetül kutatásai nem termették a megérdemelt gyümölcsöt, így elszegényedett, és haláláig kénytelen volt könyvelőként, majd malomigazgatóként tevékenykedni.

1895. december 17-én, életének 78. évében hajtotta fejét örök nyugalomra.

Telkes Mária

Akármennyire is meglepő, Magyarország területén is rengeteg híres feltaláló vagy akár feltalálónő élt az évszázadok során, ilyen volt a „Napkirálynő”, azaz Telkes Mária is. A magyar tudósnő, aki leginkább Amerikában tevékenykedett, 1900. december 17-én született, és a napenergia kutatásának szentelte életét. Budapesten szerezte diplomáját fizika szakon, néhány éven belül pedig nagybátyja, Ludvig Ernő közbenjárásával már el is hagyhatta az országot, és Amerikában kezdhetett új életet. Ott a Cleveland-i klinika biofizikai laboratóriumában dolgozott, és néhány hónap múltán már az osztály vezetőjeként tevékenykedett. Ezekben az években alkotta meg az elektromos fényképezőgépet, hogy az agyvelő infravörös sugarait mérhesse vele. Crile professzorral felfedezték, hogy az állati sejtek protoplazmája valójában kisugározza a Nap fényét, e tudományok bebizonyítására és tanulmányozására pedig készített egy fényelektromos műszert, amellyel hősugarakat figyelhetett meg. Ugyanebben az időszakban, két munkatársával sikerült felfedeznie, hogy a sejtek élete potenciálminimumokhoz van kötve, s e minimumok süllyedésének esetében a sejt akár meg is halhat.

1939-ben tanárként dolgozott Bostonban, ahol ismét a napenergiával és annak felhasználásával foglalkozott. Ebben az időszakban szabadalmaztatott napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezést, amit a második világháború idején használtak fel a katonák. 1946. és 1952. között több hővel kapcsolatos szabadalmat is benyújtott, amelyek a következők: sugárzó energia hőátadó készüléke, hőtároló egységek, a hő tárolására és felszabadítására szolgáló berendezések. Ezt követően, 1954-ben alkotta meg az első fotovillamos eszközt, nátrium-szulfát oldatot használva.

A Napkirálynő nevet 1948-ban ragasztották rá, amikor egy Bostonban épülő ház fűtésével kapcsolatos problémáját sikerült megoldania Gluber-só felhasználásával. Ezt követően minden épülő passzív házat vagy hordozható sütőlapot, Telkes-házaknak és sütőknek neveznek, ezzel is megemlékezve Telkes Mária nagyszerű kutatásairól és felfedezéseiről.

Életét teljes mértékben a tudománynak és a nap kutatásának szentelte, ezáltal pedig gyereke sem született és férjhez sem ment, viszont munkájának gyümölcse minden szempontból beérett, hisz, Amerika 11 legsikeresebb asszonyának egyikeként van számon tartva, több filmcsillag között egyetlen tudósként.

Az élet szerencséjének mondják, bár szerintem ez egy elhatározott dolog volt, ugyanis Telkes Mária 70 év után, 1995-ben végül visszatért Magyarországra, ahol még ugyanazon év december 2-án el is hunyt.

Szeretettel és büszkeséggel gondoljunk rájuk!

Kiemelt fotó forrása: https://tudomanyplaza.hu/feltalalok-napja/

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály