Miért is olvasnak keveset az emberek?

Az olvasás nemcsak az emberek szókincsének növelését, de az információk befogadásának gyorsítását is elősegítheti. Bizonyára ezért is mondják azt, hogy minél több könyvet olvas el egy ember élete során, annál sokszínűbb. Sokan hangoztatják azt is, hogy az ember legjobb barátja a könyv.

De hogy is állnak ezek a dolgok a romániai lakosság életében, azaz, mennyien olvasnak közülük, mit olvasnak, és milyen rendszerességgel?

Elég sajnálatos dolog, viszont a legutóbbi két felmérés alapján, amelyek 2018-ban és 2023-ban tűntek fel, megállapították, hogy Románia lakosságának 35 százaléka életében egyetlen egy könyvet sem olvasott el; ez és más információk értelmében pedig Románia került az utolsó helyre az Európai Unióban mint a legkevesebb könyvet fogyasztó ország. A statisztikák kimutatták, hogy több mint 11 millió romániai lakos nem olvasott egyetlen könyvet sem az elmúlt év folyamán, sőt még arra is választ kaptunk, hogy a nem olvasók többsége falun él, ez százalékban kimutatva 18 százalék a falu lakosaira nézve, és 40 a városon élőkre. A felmérésekből az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nők nagyobb többsége olvas könyveket, mint a férfiaké, ez százalékban kimutatva 34,4 százalék a nők javára és 24, 1 a férfiakéra. A nem olvasást korosztályokra is felosztották, és egyik csoport eredményei sem lettek a legfényesebbek: a 16-24 évesekre bontott korosztálynak mintegy 30-32 százaléka olvas, ők az aktív korosztály, majd a 25-49 évesek esetében 51 százalék az időhiánnyal érvelt az olvasás ellen… S talán nagyon sokakat meglephet, de az őket követők és 65-74 évesek korosztálya olvas a legkevesebbet, általánosságban azért, mert nem érdekli őket az olvasás.

Ezen megrázó tények és elszomorító számok után bizonyára minden olvasó felteszi magának a kérdést, hogy „De miért nem?”, azaz miért nem olvasnak többen, miért nem élnek a több tudás megszerzésének lehetőségével? Sokan elgondolkodnak azon is, hogy a lelki és szellemi fejlődés mellett, az emberek egészségére is hasznos, nem csak azért mert megnyugszanak tőle, hanem azért is, mert egy néhány perc olvasás is megelőzheti a demencia kialakulását.

A feltett kérdések megválaszolásának érdekében folytassuk cikkünket a jelenség esetleges okaival.

Időhiány

Ahogyan már fennebb is említettem, a legtöbb ember, egészen pontosan a Romániában élő középkorúak több mint fele, tehát 51 százaléka érvelt azzal az olvasás ellen, hogy sajnos nincs elég ideje. Az a helyzet, hogy a mai ember egyébként is folyamatosan siet, mert egy túlzottan felgyorsult világban élünk, és ehhez csapódik még hozzá a napi 8-9+ óra munka, valamint az otthoni teendők, amennyiben a középkorúak vagy a felnőttek esetéről beszélünk. De időhiányban szenvedhetnek a fiatalok, a diákok is, akik 7-8 órát ülnek az iskolában különböző tananyagokat olvasva, vagy írva, majd hazaérve is nagyjából a fenn emlitett óraszámok felét töltik tanulással. S ha egy kicsit meg is szeretnénk fűszerezni a dolgot idézőjelben, hozzátehetjük azt is, hogy esetlegesen edzésekre, különböző fárasztó tevékenységeket is űznek, azért, mert tudnivaló, hogy a fizikai egészség is legalább annyira fontos, mint a szellemi fejlődés. Az iskolai és otthoni tanulás, préselődés következtében már nagyon ritka az a diák, aki képes még a kezébe venni egy házi olvasmányt vagy akármilyen más könyvet…

Színek és alakok

Fiatalok és idősebbek is sokkal hamarabb megnéznek egy több órás filmet, vagy kezdenek bele egy sorozatba, mintsem hogy egy könyv olvasásával foglalkozzanak, amely néhány esetben egyetlen egy képet sem zár lapjai közé. Ezért is mondja szinte minden korosztály azt, hogy őket nem érdekli a könyvolvasás, és általában nem is köti le őket, ha nagy nehezen a kezükbe vesznek egy olvasmányt. Az ok a színek, a formák, a mozzanatok, amiket egy filmben mindig láthatunk, de könyvben sokkal kevésbé. Az emberek vágynak arra, hogy még ha kisebb vagy akár nagyobb képzelőerejük is van, láthassák maguk előtt a könyvek főszereplőit, és valamilyen szinten azonosulhassanak is velük. Ha például egy könyvben tíz oldalon keresztül egy unalmas leírást mutat be nekünk az író, nagyon könnyen megunhatjuk őket, figyelmünk is alábbhagyhat, és akár még be is csukhatjuk az adott olvasmányt, mondván, hogy nekem most ehhez nincs türelmem. Egy filmben viszont sokkal hamarabb végigsuhanunk ezeken a részeken, és észre sem vesszük, hogy ez akár egy tízoldalas bemutatása is lehet az adott helynek.

* Személyes példámból kiindulva, én osztom ezt az érvet, mivel néhány olvasmány szereplőire rákeresek egy adott internetes oldalon, és azáltal a kiszínezett figura által sokkal gördülékenyebben haladok az olvasással, még akkor is, ha egyébként nagyon szeretem a könyveket bújni, és képzelőerőből is kaptam nem is keveset.

Se pénz, se könyvtár = se könyv

Azt hiszem, az egyik ok, amiért sokan nem olvasnak és nem is beszélnek róla, az maga a pénz, az anyagiak. Néhány könyv ugyan megtalálható az interneten is, de sokan nem kedvelői az online olvasásnak, amit teljes mértékben megértek, mivel kárositja a szemet, és kevésbé ragadja meg az emberek figyelmét, különösen akkor, ha egy 500+ oldalas könyvről beszélünk. Vannak egyes könyvek, amiket nagyon nehéz beszerezni, sőt néhány esetben szinte lehetetlen, főleg ha másik nyelven van, és másik országban elérhető. Itt jön a következő bökkenő, ami már az emberek pénztárcáját is megtépázza, főleg akkor, ha nem csak egy könyvről, hanem többről, vagy egy sorozatról beszélünk. Vagyis a megvásárlás. Egy hétkötetes Harry Potter könyvcsomag ára is 200 lejnél kezdődik, és az emberek számára szükséges megvenni mind a hetet, ha élvezni szeretnék a könyv nyújtotta káprázatot elejétől a végéig. Viszont vannak olyan könyvek, amik önmagukban is 70-80 lejekbe kerülnek, és a mai hatalmas inflációval elképzelhetetlen, hogy egy átlagember egy minimálbérből megengedhesse magának, évente többször is akár. Persze, ez lehet prioritás kérdése is!

Mellesleg ilyenkor jön a kérdés, hogy miért nem élnek azzal a lehetőséggel, amit az állam nyújt: mégpedig a könyvtárakkal? Nagyon egyszerű a válasz: azért, mert néhány romániai és valószinűleg más országbeli könyvtárak csak pókhálófogóként működnek, vagy nem is üzemelnek már. Amennyiben pedig használják is őket, némelyik közülük nincs világirodalommal felszerelve, így a könyvtárat igénybevevők tudása és vágya is korlátozva van. Egy kutatás szerint Romániában 1877 könyvtár van beiktatva, viszont ezek közül nem tudhatjuk, hányat használnak…

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály