Uniós szinten sereghajtók vagyunk…

Egyre kevesebbet olvasnak Romániában

Romániában olvasnak a legkevesebben az uniós tagállamok közül – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) és a Románia Statisztikai Hivatal (INS) több felméréséből is. Az INS februári felmérése szerint 11 millió romániai egyetlen könyvet sem olvasott az elmúlt évben, így a románok állnak a lista legalján. A fő okok nagy része az időhiány, de rengetegen jelölték meg azt is, hogy nem érdekli őket az olvasás. A statisztikák kitérnek arra is, hogy a városok és falvak lakói mennyiben különböznek olvasás tekintetében: a városiak 40 százaléka, a falulakók 18 százaléka olvas könyveket. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy a könyvforgató nők 10,3 százalékponttal magasabban állnak, mint a férfiak (34,4% a 24,1%-hoz képest).

Az Eurostat több felmérésének is ugyanaz a konklúziója: sereghajtó Románia az olvasás terén. 2022-ben a megkérdezettek 29,5% mondta azt, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban elolvasott egy könyvet. Ciprus 33,1 százalékkal, Olaszország pedig 35,4 százalékkal áll előttünk. A legjobban Luxemburgban (75,2%), Dániában (72,1%) és Észtországban (70,7%) állnak. Magyarország egy kicsivel az uniós átlag (52,8%) alatt áll, 52,3 százalékkal. A legfiatalabbak, a 16-29 évesek csoportja jóval többet olvas (60,1%), mint bármelyik másik korosztály. A következő csoport a 30-54 éves korosztály, ők 53,5%-on állnak. A legrosszabbul a 65 év felettiek állnak, akiknek 47,2% százaléka olvas. Annak ellenére, hogy a 16-29 éves korosztály olvas a legtöbbet, nagyrészüket nem érdekli az olvasás. Azonban a legérdektelenebbek a legidősebbek, 40%-ukat nem érdekli az olvasás. Regionális szinten a 16 éveseknél idősebbek közül a Bukarest-Ilfov régióban a legmagasabb az arány 47,3 százalékkal, ezt követi a nyugati (32,7%), a legalacsonyabb pedig a délnyugati Olténia (20,1%). Nemek szerint is látványos a különbség: az Unióban 16 százaléknyi a különbség (60,5 és 44,5 százalék), Romániában a férfiak 44,8 százaléka, míg a nők 62,3 százaléka szokott olvasni. Idősebb korra szűkül a kör, a nők 19,1 a férfiak 18,7 százaléka olvas.

Na de, elég az unalmas adatokból és repetitív számokból, lássuk, az én tapasztalataim mit mutatnak:

Saját tapasztalataim nem egyeznek a felmérésekkel, véleményem szerint a fiatalabbak jóval kevesebbet olvasnak, mint az idősebbek. Természetesen olvasnak a fiatalok is (bár az már más kérdés, hogy milyen minőségű, tartalmú könyveket), de a saját tapasztalataim azt mutatják, hogy keveset olvasnak, nem is a korosztályuknak valót, és sokan csak a kötelező könyveket, vagy még azokat sem. Ezzel szemben szerintem az idősebbek többet olvasnak, többek között szerintem azért is, mert az ő idejükben ezt sokan értékelték, illetve a szüleik/tanáraik is fontosnak tartották, és elő is segítettek felolvasással, író-olvasó találkozókkal, hasonló eszközökkel, eseményekkel. Rengeteg mai szülő viszont már maga sem olvas, így a gyerek első kézből nem találkozik a tevékenységgel, a rá legjobban ható emberek más dolgokra, helyettesítőkre (pl. telefonra, tévére) szoktatják, és kicsi az esélye annak, hogy az ilyen gyerekek értékrendjét a tanárok és a diákok jobb irányba tereljék.

Csak részben tartozik ide, de egy 2023-as felmérés alapján a 6-14 éves romániai gyerekek 42 százalékának olvasási készsége nem funkcionális, 47 százalékuké pedig minimálisan funkcionális, azaz 11 százalék funkcionális. Magyarán: a „nem funkcionálisak” egyáltalán nem képesek szöveget értelmezni, a „minimálisan funkcionálisak” pedig elboldogulnak, hellyel-közzel értik a szöveget. Ennek ugyanaz az oka, mint az olvasás népszerűtlenségének: rengeteg szülő nemtörődömsége, az oktatási rendszer fejletlensége, illetve a világ és a média, az olvasnivalók változása.

Egyre népszerűbbek ugyanis a rövid és gyors olvasnivalók, cikkek, összefoglalók, melyeken az ember pár másodperc alatt végiggörget,

ám az olvasás semmilyen jó tulajdonsága sem fizetődik ki ezekkel!

Hogyan lehetne jobbá tenni mindezt?

A legkönnyebben talán a szülők hozzáállásán lehetne változtatni. Olvasson a gyereke mellett, a gyerekének, meséljen neki este, bármi, csak találkozzon a gyerek történetekkel, amik a szüleitől vagy a szülei kedvenc könyvéből jönnek, hiszen így első kézből kapja meg, mit is jelent olvasni. Egy sokkal nehézkesebb, de jóval hatásosabb és fontosabb változást viszont az oktatási rendszerben kellene elérni. Egy olyan program, rendszer kéne, ami nem arra épül, hogy mit tud a többség, vagy hogy éppen mit ad le a tanár. Ezért lenne jó, ha a diák például szabadon választhatna olvasmányai tekintetében. Tehát például meg lenne adva, hogy a gyerek minimum 4 könyvet olvasson el az évben, de ezeket mind, vagy részben szabadon választhatja. Persze, a kérdésre a válasz jóval sokoldalúbb, és arról, hogy a felnőttek esetében mivel lehetne javítani az adatokon, még szó sem esett.

Nem kizárt, hogy ennek a cikknek lesz folytatása, vagy valamelyik másik cikkemben ejtek még szót a témáról.

Vajna Csongor,
Szacsvay Imre Általános Iskola,
8. osztály