Maria Montessori tanításai
Oktatási szemlélet, amely átformálja a nevelést
Mint leendő pedagógus, hiszem, hogy az oktatás túlmutat a lexikális tudás átadásán; a nevelésnek komplex, gyakorlati értéket kell adnia a gyermekek és szüleik számára egyaránt. Az olasz nevelési módszerek különösen közel állnak hozzám, és közülük is kiemelkedik egy nagy név, Maria Montessori. Montessori – a modern pedagógia egyik úttörője – nemcsak Olaszország büszkesége, hanem a nevelés világszerte elismert alakja is. Tanításait ma is inspiráló alapelvekként tartjuk számon, hiszen a gyermekek fejlődése iránti elhivatottsága megkérdőjelezhetetlen.
Maria Montessori, aki 1870-ben született az olaszországi Chiaravalle településen, orvosnő, pedagógus, pszichológus és a róla elnevezett pedagógia–pszichológiai iskola megalkotója volt. Tudományos megfigyelései és kísérletei révén – melyeket orvosként a gyermekkórházban dolgozva végzett – felismerte, hogy a gyermekek fejlesztésében a hagyományos, lexikális oktatás helyett egy személyesebb, segítő szemlélet szükséges. Montessori arra a következtetésre jutott, hogy az értelmi nehézségekkel küzdő gyermekek esetében az oktatásnak inkább támogató környezetet kell biztosítania, mintsem egyszerű gyógymódot.
Montessori alapelvei ma is meghatározóak a nevelésben: célja a szabad, önálló, és boldog gyermekek nevelése, akik később magabiztos felnőttekké válnak. Számos elgondolkodtató szabályt fogalmazott meg a szülők számára is, amelyeket évente érdemes újraolvasni.
Íme Montessori alapelvei a gyermekek nevelésében, amelyeket remélem, később én is felhasználok:
- A gyermekek a környezetükből tanulnak – minden, ami körülveszi őket, példát jelent számukra.
- Gyakori kritika ítélkezést szül; a gyermek megtanul hibát keresni másokban.
- A rendszeres dicséret megtanítja a gyermeket értékelni saját és mások eredményeit.
- Az ellenségeskedés erőszakossághoz vezethet – a gyerekek megérzik a negatív energiát.
- Az őszinteség révén a gyermekek megértik az igazság fogalmát.
- A gyermekek nevetésekkel való bántása félénkséget szül.
- A gyakori megszégyenítés bűntudatot kelt, amely aláássa a gyermek önbizalmát.
- Az elfogadás belső erőt ad, amellyel a gyermek önmagában is bízik.
- A türelem példája értékes tanítás; a gyermek idővel maga is türelmes lesz.
- A támogató közeg önállóságot ad, melyet a gyermek saját képességeinek bízására alapoz.
- A barátságos, meleg környezet szeretet nyújt, amit a gyermek a világban is keres majd.
- A gyermekről rosszat mondani nem érdemes, sem előtte, sem a háta mögött – ez ártó hatású lehet.
- Fókuszáljunk a gyermek jó tulajdonságaira; így teret adunk a pozitív fejlődésnek.
- Hallgassuk meg a gyermek kérdéseit, és adjunk választ – ezzel támogatjuk kíváncsiságát.
- A tisztelet tanítása: hibák esetén is meg kell becsülnünk a gyermek próbálkozását.
- A válaszkeresésben nyújtott segítség erősíti a gyermek függetlenségét.
- A gyermek fejlődéséhez a törődés, béke és szeretet a legfontosabb eszközök.
- Adjuk a gyermeknek mindig a legjobbat magunkból, így ő is a legjobbat fogja keresni.
Maria Montessori kutatásai, az idő próbáját kiállva ma is irányt mutatnak a nevelésben. Azt gondolom, nem a pedagógus dolga megnevelni egy gyermeket, ő csak segít a továbbformálásban. Gondolatai nem csak a pedagógusok számára lehetnek érthetőek, hiszen egyszerűen fogalmazza meg őket. Ennek függvényében ne féljenek a szülők változtatni egy-egy „elavult” nevelési formán, és nyissanak a könyvek, tanítások felé is!
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év