Hátborzongató történetek: Edgar Allan Poe művei
Bevallom, jómagam először az egyetemen találkoztam Edgar Allan Poe nevével. Bár az író stílusa és történetei önmagukban is azonnal megfogtak, tanáraim hozzájárultak ahhoz, hogy igazán megszeressem a műveit. Mivel közeleg a Halloween, úgy gondoltam, itt az ideje bemutatni néhány Poe-írást, hogy ti is ráhangolódjatok egy kis borzongásra.
Edgar Allan Poe, a zaklatott életű és különc zseni olyan műveket teremtett, amelyek máig elérik az olvasók lelkének legmélyebb pontjait. Egyedi stílusát leginkább az ellentétek feszültsége jellemzi: egyszerre van jelen benne a tudatosság, a tiszta logika, az irónia és a hideg számítás, ugyanakkor a lélek mélyén szunnyadó tudattalan, ősi sejtés, szenvedély és félelem különböző alakjai is. Ezt a kijelentést maga Szerb Antal is alátámasztotta: ,,[Poe] Nem is kísértethistóriáival alapított új iskolát, hanem a detektívtörténet felfedezésével. Az elszabadult fantáziájú költő semmire sem volt olyan büszke, mint józan, éles logikájára; ő találta fel az amatőr detektívet, aki következetes észjárásával a legbonyolultabb bűnügyeket is kideríti.” Poe szerint egy mű elsődleges célja az olvasóra gyakorolt hatás, és ennek érdekében mesterien válogatta össze az irodalmi eszközöket. A hatás nem is marad el: aki kézbe vesz akár egy művet is tőle, biztosan hatást gyakorol rá.
Edgar Allan Poe Ligeia című novellája 1838-ban jelent meg, és a klasszikus horrortörténetek egyik kiemelkedő darabjává vált. A történet középpontjában az elbeszélő áll, aki mélységesen szerelmes feleségébe, Ligeiába. Az asszony halála után azonban képtelen megszabadulni az imádata tárgyától, olyannyira, hogy miután visszavonul Angliába és újra megnősül, az új házasságát is beárnyékolja Ligeia emléke. Ligeia iránti babonás vonzalma és a nő halála körüli misztikum az elbeszélőt végigkíséri, amely a történetet hátborzongató légkörrel tölti meg.
Poe több művében is foglalkozott a szép nő halála motívummal, ami egyik visszatérő témája lett. Bár a Ligeia nem tekinthető önéletrajzi ihletésűnek, későbbi élete tragédiái akár ihletet is adhattak volna hozzá. Poe felesége, Virginia Eliza Clemm Poe, akit nagyon fiatalon, 13 évesen vett feleségül, mindössze 24 évet élt, így Poe személyes veszteségei és fájdalmai hasonló témákat idézhettek volna elő az írásaiban.
Amikor azt mondom, Áruló szív, talán egy hűtlen feleség vagy férj története juthat eszetekbe, de Poe novellájában a szív egészen más értelemben árul el valakit. A történet egy gyilkosról szól, aki hidegvérrel megtervez egy öregember elleni gyilkosságot. Napokon át figyeli áldozatát, majd egy éjjel megöli, és a testét a padló alá rejti.
A gyilkos ügyesen eltünteti a nyomokat, és minden a terv szerint alakul, egészen addig, amíg a gyilkos hallani nem kezdi az öregember szívének dobogását – egyre hangosabban és elviselhetetlenebbül. A kérdés az, végül sikerül elhallgattatni a hangokat, vagy úrrá lesz a bűntudat rajta?
A fekete macska című művéről nehéz spoilerek nélkül mesélni, így csak nagyon röviden foglalom össze nektek. Ez a műve is egy gyilkosság, és az utána bekövetkező bűntudat története, ahol az elbeszélő fokozatosan válik egyre kiszolgáltatottabbá saját mentális állapotának. Egy macska, amelyet a főszereplő megkínzott, visszatér, hogy bosszút álljon – legalábbis a gyilkos elméje így érzékeli. Ahogy a macska jelenléte és a bűntudat egyre nyomasztóbbá válik, az események tragédiába torkollnak, amikor a férfi saját feleségét is megöli, és holttestét a falba rejti. „S most valóban nyomorultabb voltam, mint mennyit egy ember elviselni képes.“
Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novellája egy titokzatos elbeszélő történetét mutatja be, aki barátja, Roderick Usher kérésére meglátogatja annak családi birtokát. Az Usher-ház komor, romos épülete már a kezdetekkor baljós hangulatot sugall. Az elbeszélő régi barátját súlyos testi, illetve lelki bajok gyötrik. Roderick-et mély depresszió és különös félelmek kínozzák, ikertestvére, Madeline pedig egy titokzatos halálos betegségben szenved.
Az elbeszélő Roderick-kel töltött ideje alatt mindkét testvér állapota tovább romlik. Madeline meghal, testét pedig a ház alatti családi kriptában helyezik el. Roderick egyre zaklatottabbá válik, furcsán viselkedik… Mi történhet még ezek után? Csak akkor derül ki, ha elolvasod a művet!
Edgar Allan Poe A kút és az inga című novellája egy spanyol inkvizíció által elítélt névtelen főszereplő történetét meséli el, akire kínzások várnak. Az elbeszélő egy sötét, föld alatti cellában tér magához. Először egy mély kút jelenléte fenyegeti, amelybe beleeshet, majd a következő kínzási módszer egy éles inga formájában jelenik meg, amely lassan ereszkedik lefelé, és halálos csapást készül mérni rá.
A halál elkerülhetetlennek bizonyul, mivel a cella falai kezdenek összeszűkülni, arra kényszerítve a főszereplőt, hogy a veszélyes kút felé meneküljön. Amikor már minden reményt felad, a francia hadsereg megérkezik. A kérdés csak az, vajon sikerül-e megmenekülnie?
Poe számomra a megtestesült zseni, egy igazi híd a tudatos elme és a tudatalatti rejtélyes világa között. Művei nem csupán hátborzongató történetek, hanem az emberi psziché legmélyebb bugyraiba vezető utazások. Mindig is vonzottak a rémtörténetek, de ha ezek pszichológiai mélységgel és belső lelki folyamatokkal társulnak, az érdeklődésem még intenzívebbé válik. Poe írásaiban ez a kettősség tökéletesen megjelenik: egyszerre képes felkelteni a nyers félelmet, miközben mélyebb rétegekben boncolgatja a bűntudat, az őrület, az emberi gyarlóság és a tudatalatti félelmek kérdéseit. Ezek a pszichológiai vonatkozások teszik igazán lenyűgözővé számomra a művészetét.
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év