A Mónika show szociológiája
Viki véleménye a műsorról
Sajnos vagy nem sajnos, sokunk számára ismerősen csenghet Erdélyi Mónika műsora, a Mónika show. Ebbe a kategóriába sorolható a Balázs show is, amely hasonlóan a botrányos emberi történetekre és konfliktusokra épített. A Mónika show a 2000-es évek magyar televíziózásának egyik legmegosztóbb műsora volt, amely különböző társadalmi rétegek legszélsőségesebb problémáit tárta a nyilvánosság elé.
Szociológiai szempontból ez a műsor egyértelműen a társadalom perifériájára szorult emberek kihasználását mutatta be: az aluliskolázott, szegénységben élő vendégek életük legsúlyosabb problémáit tárták fel a kamerák előtt, miközben ezeket a konfliktusokat nem próbálták érdemben megoldani. Az, hogy miért ragadhatta meg ez a műsor az emberek figyelmét, több tényezőre is visszavezethető véleményem szerint. Egyrészt, az emberi természet alapvető kíváncsiságára épített, hiszen a nézők szívesen néztek bele mások életébe, különösen, ha azok olyan problémákkal küzdöttek, amelyek saját mindennapjaikban nem voltak jelen. Másrészt a szereplők szélsőséges élethelyzetei egyfajta megnyugvást nyújtottak a nézők számára, akik így könnyebben érezhették úgy, hogy saját életük jobb, stabilabb, mint a műsorban látott embereké. A botrányos, drámai események, a hangos összecsapások és érzelmi kirobbanások szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a nézők egyfajta „szórakoztató káoszt” kapjanak, ami egyszerre volt megdöbbentő és lebilincselő.
A Mónika show tulajdonképpen egy olyan műsor volt, ahol a nézők saját életük problémáit egyfajta tükörként vizsgálhatták meg, sokszor felsőbbrendűnek érezve magukat a képernyőn látott szereplők élethelyzeteihez képest. A műsor a valós társadalmi kérdéseket, mint a munkanélküliség, családi konfliktusok és szegénység, szenzációhajhász módon mutatta be, ami csak tovább mélyítette a sztereotípiákat. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a nézők morálisan ítélkezzenek a műsor vendégei felett, ahelyett, hogy empátiával közelítettek volna feléjük.
A műsor tehát nemcsak a televíziós szórakoztatás egyik mélypontja, hanem egy társadalmi tükör is volt, amely felerősítette a társadalmi egyenlőtlenségeket, és rávilágított arra, hogy a média hogyan képes kihasználni az emberi drámákat a nézettség növelése érdekében.
Kiemelt fotó forrása: https://www.rtlplusz.hu/monika-p_7776
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év