A halál nyomában – 5. rész
Kodák Erzsébet esete
Kodák Erzsébet története a magyar kriminalisztika egyik sötét fejezetévé vált. A hat elemit végzett nő takarítónőként dolgozott egy kórházban, és egyszerű életet élt, amíg élete szörnyű fordulatot nem vett. 1950-ben találkozott U. Józseffel, akivel négy gyermekük született. Kapcsolatuk azonban hamar megromlott, mivel József alkoholista volt, és házasságuk viharosra sikeredett. Végül elváltak, Erzsébet egyedül maradt a gyerekekkel.
A későbbiekben megismerkedett Karsai Mihállyal, aki mozgássérült volt, és együtt nevelték tovább a gyerekeket. A történet szempontjából három gyermeke válik meghatározóvá: a 18 éves József, a 16 éves Miklós, és a legkisebbik, László. A legidősebb fiú nehéz természetű volt, gyakran okozott problémákat a családnak. Erzsébet egy idő után teljesen belefáradt fiával való küzdelmébe, így amikor József hazatért Nyíregyházáról, a nő benyugtatózta, majd rábeszélte férjét, Mihályt, hogy ölje meg a fiút.
1968. október 21-én Karsai Mihály végrehajtotta a gyilkosságot: kisbaltával fejbe verte, mellkason szúrta vasvillával, és végül ásóval feldarabolta a testét. A maradványokat egy cserépkályhában égették el, melyet később, házuk lebontása után eladtak. A család számára ez egy fordulópontot jelentett, ám a tragédiák itt nem értek véget.
Miklós, a másik fiú minden bizonnyal nem tudta feldolgozni a történteket, és öngyilkosságot követett el. Erzsébet viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált, és idővel férjét is megunta. Ekkor rábeszélte legfiatalabb fiát, Lászlót, hogy ölje meg a mozgássérült férfit is. László jó ideig, de anyja folyamatos befolyására végül megtette. Többször is abba akarta hagyni a gyilkosságot, de Erzsébet pálinkával próbálta elnyomni fia kétségeit.
A család azonban nem tudta eltüntetni a bűncselekmény nyomait. Mihály eltűnése után nyomozni kezdtek, és mire Erzsébet és László visszatért Budapestről (Julianna napot ünnepeltek a rokonoknál), a rendőrség már felfedezte a tetthelyet. A legmeggyőzőbb bizonyíték Mihály combcsontfejének fémprotézise volt, amelyet nem sikerült elégetniük.
Kodák Erzsébet bírósági tárgyalása során felmerült a kérdés, hogy milyen büntetést érdemel. Bár közvetlenül nem ő követte el a gyilkosságokat, felbujtóként tevékenyen részt vett mindkettőben. Először életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, fia, László pedig 12 évnyi szabadságvesztést. Az ítélet azonban nem elégítette ki a közvéleményt, így újratárgyalták az ügyet. A második tárgyalás során Erzsébetre halálbüntetést szabtak.
Végül azonban kegyelmet kapott, és 56 éves korában, a rendszerváltás előtt kiszabadult. A történet mély nyomot hagyott a közösségben, és máig vita tárgyát képezi, hogy mi lett volna a megfelelő büntetés Kodák Erzsébet számára.
Mit gondoltok, vajon megfelelő volt az ítélet, vagy más büntetést érdemelt volna?
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar–Angol nyelv és irodalom szak,
II. év