falinaptár

A jeles napok körül kialakult szokások

Napjaink 40%-át a szokásaink, automatikus cselekedeteink töltik ki, ezeket tartjuk a hétköznapok szokásainak. A népi kultúrában viszont kialakultak bizonyos szokások, amelyek a naptári év jeles napjaihoz, névnapokhoz kötődnek. Ezekkel valószínűleg sokan találkoztatok már, viszont ebben a cikkben egy rövid áttekintést olvashattok, amely lefedi az egész naptári évet, a fontosabbakat és érdekesebbeket kiemelve.

Január 6. – Vízkereszt: ezzel a nappal zárul le a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a farsangot megelőző időszak. A katolikus községekben ekkortájt járja körbe a falut a pap, aki házszentelést hajt végre a híveknél. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, amely megóv bennünket a rossztól az új esztendőben is.

Január 18. – Piroska napja: ehhez a naphoz időjárásjóslás kapcsolódik, amely szerint ha ezen a napon fagy, akkor negyven napig el nem hagy, tehát maradni fog a hideg, fagyos front. (Az időjárásjóslásról egy későbbi bejegyzésben lesz szó, amelyben olyan népi trükköket is megosztok az olvasókkal, hogy hogyan lehet megjósolni az elkövetkező egy év meteorológiai változásait.)

Január 22. – Vince napja: ez a jeles nap igazán fontos mindenki számára, hisz ha jó idő van, akkor a termés is megfelelő lesz aratáskor. A névcsúfoló is hasonlóan szól: „Vince, tele a pince”, amely valószínűleg ebből a megfigyelésből eredhet.

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony napja: a nevéből kiindulva, ezen a jeles napon a gyertyák megszentelése terjedt el, szintén a katolikus közösségekben. A gyertyának nagyon fontos szerepe volt mindig is, hisz elkíséri az embereket a bölcsőtől a halálig.

Február 3. – Balázs napja: a szentet, akihez köthető ez a jeles nap, a torokbetegségek gyógyítójának tartották. Ilyenkor a római katolikus híveket a szentmise keretein belül megáldják, úgynevezett balázsáldást kapnak, amely megvédi őket mindenféle torokbajtól.

Február 14. – Bálint napja: napjainkban legtöbben csak Valentin-napnak említik, valószínűleg ez a szomszédos népek kultúrája miatt történt meg. E napon választanak az állatok maguknak párt, így az emberek is a párválasztás ünnepeként élik meg.

Március 18., 19., 20. – Sándor, József, Benedek: talán ez az egyik legismertebb és legelterjedtebb jeles nap a naptári évben, amely a keresztnevek gyakoriságából is adódhat. Az egész magyar nyelvterületen elterjedt a közismert időjárási szabály: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”.

Április 1. – Bolondok napja: a tanárok rémálma, hisz ilyenkor a diákok azt hiszik, hogy mindenféle tréfát űzhetnek az oktatóikkal. A népi kultúrában is az ugratás, a humor jelent meg, de leginkább a gyerekekkel viccelődtek. Áprilist eleve bolondos hónapnak tartják, hisz az időjárás itt még nagyon változó, illetve a hónap szülöttjeit bolondos, humoros embereknek gondolja a köztudat.

Május 12., 13., 14. – Szervác, Pongrác Bonifác: őket fagyosszentekként is emlegetnek, így nem meglepő, hogy szintén egy időjárási megfigyelést kapcsolnak hozzájuk. Ha felhő aznap nincs az égen, akkor bizony sok bort hoz a három ác, Szervác, Pongrác, Bonifác.

Június 29. – Péter és Pál napja: ismételten bibliai alakok jelennek meg, akiket általában karddal az oldalukon ábrázolnak a szobrok. Ehhez a naphoz az aratás kezdetét szokták kötni, hisz ilyenkor szakad meg a búza töve.

Július 26. – Anna napja: az egyik leggyakoribb női keresztnév; van, ahol mulatságot is rendeznek a név megünneplésére (pl. Balatonfüred; ehhez kapcsolódó olvasmány Fábián Janka Az Anna-bál szerelmesei). Ehhez a jeles naphoz a kender betakarítását társítják.

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja: fontos egyházi ünnepként tartják számon, viszont rengeteg népszokás is kapcsolódik hozzá, mint például a tyúkok tojásra ültetése, hogy jó tojók legyenek.

Szeptember 29. – Mihály napja: ez a nap emelkedik ki a leginkább a szeptemberi jeles napok közül, hisz ilyenkor hajtották vissza a legelőn tanyázó állatokat.

November 25. – Katalin napja: szintén egy ismert időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a jeles naphoz: Ha Katalin locsog, akkor Karácsony kopog. Ha Katalin kopog, akkor Karácsony locsog.

December 13. – Luca napja: az egyik legérdekesebb szokás járta hírét az Érmelléken, miszerint december elsejétől kezdődően egy háromlábú széket kell készíteni, amit 13 nap alatt kell befejezni. Aznap a templomi szertartáson, leghátul fel kell állni a székre, és megtudjuk, hogy ki a boszorkány a közösségben.

Érdekes kutatási terep a jeles napok és névnapok körül kialakult szokások feltárása, talán még érdekesebb lenne ezeket gyakorlatban is alkalmazni, és meggyőződni arról, hogy napjainkban még helytállóak-e, illetve mekkora valóságalappal rendelkeznek…

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év