Miért pont Leiner Laura?
Leiner Laura napjaink egyik legnépszerűbb magyar írónője, aki 18 éves kora óta ír aktívan. Hírnevét a Szent Johanna gimi című ifjúsági naplóregény-sorozat hozta el, azonban legelső regénye Remek! cím alatt jelent meg. 2010 óta szerves része az írói társadalomnak, napjainkban hatalmas rajongótáborral büszkélkedhet, sok fiatal példaképévé vált az évek során regényeinek köszönhetően.
Rajongói így írnak róla:
„Szeretem a humorát. Szeretem a stílusát. És imádom a könyveit. Kell ennél több?“
„Ő az az írónő, aki rá bírja venni a tinédzserek tömegét az olvasásra.“
„Régen nem értettem, mit jelent szeretni Leiner Laurát, aztán ahogy telt az idő és én is elkezdtem olvasni, megértettem. Azóta minden ősszel és minden tavasszal izgatottan várom egy újabb könyv megjelenését.”
A valóságban leginkább az fogalmazódik meg a Leiner Laurát nem ismerő/kedvelő emberek fejében, hogy mégis miért ennyire felkapottak a regényei, és hogy valójában mire van szükség ahhoz, hogy hasonlóképpen sikeresek és egyediek tudjunk lenni a mai világ valóságában. Erre sajnos csakis az írónő tudna reális választ adni, viszont mivel nem a közvetlen környezetemben tartózkodik, én próbálok meg erre a kérdésre a saját tudásom alapján válaszolni, valamint kifejteni a véleményemet az írónőről és az írói tudásáról.
2018 nyarán szerettem bele az olvasásba és a magyar irodalomba, és valószínűleg nem mondok újat azzal, hogy bizony velem is Laura szerettette meg az olvasást, és tulajdonképpen neki köszönhetem az azóta is tartó, szűnni nem akaró rajongásomat. Az a műfaj és stílus, amit ő képvisel, elegendő volt – számomra legalábbis mindenképp –, hogy arra az útra térjek, amelyen ma is járok. Pontosan én sem tudnék megnevezni egyetlen dolgot, ami ekkora hatással volt rám és az életemre, hisz ehhez jóval több kell egyetlen dolognál. Sokkal több.
Jómagam 6 éve lelkes és aktív olvasója vagyok Leiner Laurának, megannyi könyvét olvastam már, és boldogan mondhatom el, hogy szinte mindegyik elrabolta a szívemet. Számomra – bár sokan nem értenek velem egyet – az egyik legkedveltebb műve az Iskolák országos versenye című trilógia, ami mára már két könyvsorozattá nőtte ki magát. Az első trilógia legelső része 2017-ben látott napvilágot Ég veled címmel, a második 2018-ban Maradj velem cím alatt, a harmadik pedig, egyben a trilógia záró kötete 2019-ben jelent meg.
Velem személy szerint ez a három könyv szerettette meg az olvasást; ez volt az a trilógia Leiner Laurától, ami éjszakákon át kavargott szüntelenül a fejemben, hisz olyan döbbenetes kérdéseket vetett fel bennem, amelyek magával ragadtak, és nem hagytak nyugodni, míg meg nem találtam rájuk a választ.
Ezt a trilógiát szeretném megragadni és segítségül hívni ahhoz, hogy másokat is olvasásra buzdítsak, valamint arra, hogy igenis lehet jó magyar írókra is bukkanni, akkor is, ha valakinek éppen nem Leiner Laura az ideális írónő. Viszont mi mind magyarok vagyunk, így rettentően fontosnak tartom, hogy támogassuk és népszerűsítsük a magyar irodalmat, hisz nélkülünk semmit sem érne.
Leiner Laura, az Iskolák országos versenyével 2017-ben kissé kilépett a saját komfortzónájából, hisz ez volt az első trilógiája, valamint ezek voltak az első olyan regényei, melyek komolyabb, mélyebb témákat dolgoztak fel. Talán éppen ezért fogott meg engem ez a három könyv ennyire, mert tudtam, hogy olyan mindennapi nehézségekkel foglalkozik, amelyek sok emberrel megtörténhetnek és sajnos meg is történnek. Ennek alapjául a történet abszolút átérezhető volt, minden sorával tudtam azonosulni még úgy is, hogy engem elkerült az a mértékű tragédia, ami Hanna, a főszereplő lány életében bekövetkezett.
Újvári Hanna a tinik megszokott életét élte egészen egy évvel ezelőttig, amikor is egy sajnálatos családi tragédia annyira felforgatta az életét, hogy rá sem lehetett ismerni a lányra, aki a tragédia előtt egy boldog és életvidám, átlagos tinédzser volt. Édesapja minden erejével azon volt, hogy kisegítse Hannát a gödörből, amiben bennragadt, azonban minden próbálkozása kudarcba fulladt.
Hanna életében a tizenegyedik osztály után következik be a változás, ugyanis az évzáró ünnepség után váratlan hívást kap a Szirtes Gimnázium igazgatójától: részt kell vennie egy iskolai versenyen, melyen az ország többi iskolájának a kiválóságai mérettethetik meg az erejüket különböző feladatokban. Hanna eleinte ódzkodik a versenytől, éppen emiatt vissza is mondja a felkérést, ám az utolsó pillanatban, kizárólag édesapja kedvéért mégis rábólint, és a hétvégét követő hétfő reggelen el is utazik két hétre, hátrahagyva édesapját.
A trilógia a Maradj velem című kötettel folytatódik, ahol már Hanna és csapata javában versenyben vannak, és a főszereplő hirtelen azon kapja magát, hogy nem csak a rossz dolgokra fókuszál, hanem beengedi az életébe a jó dolgokat is, amelyek a versenyen történnek vele, és új embereket ismer meg, barátokat szerez, sőt még a szerelem sem áll távol tőle.
A befejező kötet, cím szerint az Emlékezz rám kifejezetten Hanna édesanyjának szól, amelyben a lánynak, ha nem is teljesen, de sikerül visszatalálnia önmagához és újra boldog lehet még úgy is, hogy nem akarja megengedni magának a boldogságot.
Számomra hatalmas tanulságot hordoznak ezek a könyvek, hisz megmutatják, hogy egy fiatal lánynak mennyire nehéz lehet feldolgozni a traumákat, és hogy mennyire sokat tanulhatunk saját magunkról, ha engedjük, illetve ha megfelelő emberekkel vesszük körül magunkat. Hisz senki sem lehet igazán önmaga, ha nem olyan emberek társaságában tölti az idejét, akik pozitív hatással vannak rá.
Hanna a példa arra, hogy sosem szégyen segítséget kérni, ha igazán nagy szükségünk van rá, hisz egyedül lehet, hogy nem sikerül kimásznunk abból a gödörből, amelybe az élet magával rántott minket. Az emberek gyakran hajlamosak azt hinni, hogy szégyen segítséget kérni, valójában viszont az a szégyen, hogy évekig fetrengünk az önsajnálatban, és a kisujjunkat sem vagyunk hajlandóak megmozdítani annak érdekében, hogy jobb legyen nekünk, és a lelkünk megnyugodjon.
Leiner Laura mindent belesűrített ebbe a trilógiába, amire igazán szükség van ahhoz, hogy egy olvasmány élvezhető és tanulságos is legyen egyben. A mai világban sajnos nagyon kevés az igazán jó regény, Laura viszont mindent kézbe vett, ami ehhez a fantasztikus olvasmányhoz kellett: tanulságos történetet, izgalmas cselekményt, örömöt, bánatot, megbocsátást, és talán ami a legfontosabb: az önértékelést is. Hisz mit ér egy olyan ember, aki nem tudja értékelni önmagát? Hogyan is várhatná el ebben az esetben, hogy mások értékeljék őt?
Ez az, amit a mai világban nevelkedett ember valamiért elfelejt. Hogy értékes.
Ha egyetlen könyvet van időd kézbe venni, kedves olvasó, akkor legyen az ennek a trilógiának az első része. Azután garantáltan időt fogsz szakítani a második, majd a harmadik részre is. Végül pedig, ha te is annyira beleszeretsz Hanna történetébe, mint én, akkor lelkesen fogod kézbe venni az Iskolák országos versenyének a második trilógiáját is. Ugyan azok már nem Hanna életéről szólnak, mégis éppen annyira zseniálisak, mint az előző trilógia.
Bűn lenne kihagyni! (:
És nem utolsósorban, Leiner Laura megérdemel egy esélyt már csak azért is, mert a történetei mind egy szálig maradandót és értékeset hordoznak, van mondanivalójuk és üzenetük is, ami rengeteg híresnek vélt könyvből kimarad mostanság.
Jó olvasást kívánok!
Kiemelt fotó forrása: https://magazin.libri.hu/libri-trend/leiner-laura-ezek-a-dolgok-engem-oszinten-erdekelnek/
Beiland Patrícia,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
I. év