Pap Nikoleta versei

Álmomban

Álmomban láttalak,
olyan szép voltál,
mint egy mesebeli angyal,
és boldogságot hoztál.

Hajad színe,
barna szemed ragyogása
ráébresztett arra, hogy szívemnek
te szíved lesz a párja.

A legelejétől tudtam,
hogy ez a látomás nem lehet véletlen,
elvégre nő vagyok,
nekem nem szabad tévednem.

Azt hiszem, igaz volt,
nem csak egy téveszme,
mert mosolya láttán,
én is újból léteztem.

Carmen Tyrrell, Lovers – Pure Love 4

Markomban tartalak

Markomban tartalak,
mint a legdrágább gyémántot,
részemnek nevezlek,
ami belőlem eddig hiányzott.

Sikereim elértem,
elestem, majd megértem.
Önmagamat nem hagytam el,
akkor sem, ha nehéz lett.

Utam rögös,
s a harcom merész.
Segítő kezet találni
sokszor nehéz.

Nem félek én,
hisz a munka majd beérik.
A dicső gyümölcs a legvégén,
majd úgy is mindent megtérít.

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály