Mi áll a népmesékben visszatérő motívumok mögött? 

A magyar népi kultúra szempontjából a tegnapi nap igazán fontos volt, hisz 2005-ben a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére Benedek Elek születésnapját – szeptember 30-át – fogadták el a magyar népmese napjának. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai népmesék értékeire, valamint a mesében fellelhető egyetemes örök értékeket, bölcsességet átadja a legfiatalabb nemzedék tagjainak. 

Benedek Elek, „a nagy mesemondó” már diákkorában néprajzi gyűjtőutakon járt, amelyek során népmeséket és napballadákat gyűjtött leginkább, a népnyelv és a népköltészet kérdéseivel is foglalkozott. Több generáció is az általa gyűjtött meséken nőtt fel, amelyekben visszatérő motívumok és szimbólumok bőségesen felbukkannak. 

A mai cikkben olyan jeleket gyűjtöttem össze nektek, amelyeket valószínűleg ti is észrevettetek, így hozzájuk járuló magyarázattal is készültem:

1. A számmisztika gyakran előforduló eleme a népmeséknek. Ezek a számok általában a következők: 3, 7, 9. A hármas szám a leggyakrabban előforduló, hisz halottunk már háromfejű sárkányról, három fivérről, három próbatételről. Ez a szám a harmóniát, a test-lélek-szellem, múlt-jelen-jövő, mennyország-föld-pokol hármasságára utal, vagy akár magára a Szentháromságra is. 

2. Az arany mint anyag és árnyalat is gyakori motívum. Ha anyagként beszélünk róla, akkor fontos figyelembe venni a tárgyat, amellyel ötvözve van (aranyfonál, aranymozsár, aranyalma, aranytulipán stb.). Az arany a gazdagság, a tisztaság és az érték szimbóluma, a hős gyakran talál aranytárgyakat, vagy arany a fizetsége egyes próbatételek után. 

3. A királyi palota a hatalom és a tekintély szimbóluma. A hős gyakran egy palotában találkozik a kihívásokkal, vagy keres egy feleséget a királyi családból. 

4. A víz a tisztulást, a változást, az új kezdeteket és a lélek mélységét is jelentheti. Megannyi népmese tartalmaz forrásokat, Óperenciás tengereket, amelyek fontos szerepet játszanak a hős jellemfejlődésében. A folyó pedig sok esetben valaminek a határát jelenti. 

5. A tündérek a természetfelettit, annak segítségét, illetve a nőiességet is képviselik. Gyakran segítik a főhőst, ugyanakkor próbák elé is állítják. 

6. A kő a nehézségeket és a tartós akadályokat képviseli, viszont az egyszerűséget is magában foglalja, ami sokszor könnyű megoldásokat tartogat a főhős számára (lásd A kőleves című mesét). 

7. Az állatok gyakran jelennek meg emberi, antropomorfizált formában, és emberi tulajdonságokat képviselnek, ezzel is tükröt tartva a társadalomnak (pl. a ravasz róka, a hűséges kutya stb.) 

8. A tűz a megújulás és az átváltozás szimbóluma, amely gyakran kapcsolódik a hős próbáihoz, a jövőbeli lehetőségekhez. Gyakori megjelenési formája a lángcsóva, de a parázs is többször is fellelhető ezekben a történetekben. 

9. A kard a bátorság és a harc, a küzdelem szimbóluma, amely a legfiatalabb királyfi eszköze szokott lenni a végső próbatételen, ezáltal becsület, igazság és a jó megvédésének eszköze is. 

10. Az út és utazás motívuma is igen gyakori a népmesékben, igazából az irodalom bármelyik részén fellelhető. Az út, annak választása a döntéshozatalt és a felnőtté válást szimbolizálja, az utazásnak pedig fontos szerepe van a személyiségformálásban, hisz a főhős általában itt találkozik a segítőivel, az ellenségeivel, és néhány próbatétellel is. (Megjegyzés: ha a saját életünket vesszük például, akkor megfigyelhető a párhuzam). 

A népmesék megannyi üzenetet rejtenek számunkra, amelyek magáról az életről árulkodnak. Sokan úgy tartják, hogy manapság már nem kell meséket olvasni a gyerekeknek, hisz az nem foglalja le őket. A nevelés kérdése az, hogy mi foglalja le őket, a mesékre pedig szükségük van, hogy egy ilyen veszélyes világban el tudják különíteni a jót a rossztól, hogy egészséges értékrenddel rendelkezzenek. 

Erre a népmese a legjobb orvosság! 

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év