elek apó.webp

Ez volt az élet. A magyar irodalom kiemelkedő alakjai 11.

Érdekességek a nagy mesemondóról, Benedek Elekről

  • A sokak által ismert Nagyapó Mesefája című könyv Benedek Elek író, újságíró nevéhez kötődik, aki 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban. Ez a dátum azért is fontos, mert a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére a Magyar Népmese Napját is ekkor ünnepeljük immár 2005 óta. 
  • Fontos tudnivalóként említhetjük meg róla, hogy népmeséit valóban a néptől gyűjtötte össze, és úgy is vetette papírra őket. Legfőbb forrása Rigó Anis volt, akinek meséin nevelkedett az író. Mende-mondák szerint neki köszönhető, hogy Benedek Elekből mesemondó lett. 
  • Nem szabad elfelednünk vele kapcsolatban azt sem, hogy a mesemondás és a mesék gyűjtése mellett a politikában is nagy szerepet vállalt. 1887 és 1892 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett, és a Nemzeti Párt tagja is volt. Mindemellett a női egyenjogúság, a népnyelv és a közoktatás dolgait is a szívén viselte. 31 éves korában a Demokrácia szabadkőműves páholyba is belépett, holott Benedek Elekről inkább konzervatív értékeket képviselt. 
  • Vajon az elterjedt becenév, amit Benedek Elek büszkén viselt, mikor is ragadt rá?
    Benedek Elek akkor vált Elek Apóvá, amikor a Cimbora nevezetű lap főszerkesztője lett. Ez a lap azért volt más, mint a többi Benedek Elek által szerkesztett újság, mert teljesen az ő nevéhez fűződött. Olyannyira, hogy neki köszönhetően erdélyi magyar és román írók is lehetőséget kaptak írásaik, munkáik kiadatására. Az ő neveik pedig a következők: Balázs Béla, Dzsida Jenő, Lengyel Laura, Nyírő József, Szondy György, Beke Margit és Lengyel Miklós. Benedek Elek annyira közkedvelt főszerkesztője lett a Cimbora gyermekújságnak, hogy naponta, akár 20-30 levelet is kapott kicsiktől és nagyoktól egyaránt. Ő pedig a legnagyobb szeretettel válaszolt mindegyikre. 
  • A gyerekek számára Benedek Elek Elek Apóként maradt meg, de természetesen volt ő szerető férj és gondoskodó édesapa is. Benedek Elekhez illően, az élete szerelmével való megismerkedés, majd az eljegyzésük is mesébe illően történt. 1882. egyik napsütötte délutánján mesemondónk, Rákosi Jenő társaságában ment el szivart vásárolni a hozzájuk legközelebb levő trafikba. Útközben a két férfi folyamatosan egy cikkről vitatkozott, melynek fültanúja volt a trafikos eladónő, Fischer Mária is. A hölgy természetesen Rákosi Jenő mellett pártolt, ami úgy felidegesítette Eleket, hogy szivarjának kifizetése nélkül távozott. Bűntudata révén másnap visszatért az üzletbe: egyik kezében az összeggel, amivel adós maradt, másik kezében pedig a hölgynek járó csokor virággal. Nem tudni, hogy a virág az ellentétes nézeteik miatt került-e oda, de Mária és Elek másfél éven keresztül találkozgatott a trafikban, végül pedig ez a hely lett a nagy leánykérés bűvös helyszíne is. Házasságuk gyümölcse hat gyermek volt, akik nevei a következők: Marcell, János, Mária, Flóra, Elek és Rózsa. 

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály