A természet patikája
Az Érmellék gyógynövényei
Az „istenadta nép” teljes mértékben felhasználta a természet adottságait, legyen szó domborzati formákról, a vízrajzról, az ásványi anyagokról, magáról a talajról, de a növényeket is a legkedvezőbb módon fordította a javára, hogy egész gyógyszertárakat megszégyenített volna vele.
Mint az már az eddigiekben is kiderült, a népi kultúra minden fellépő problémára, szituációra talált megoldást, így nem meglepő az a tény, hogy a betegségeket is tökéletesen tudta kezelni az a személy, általában asszony, aki tudatában volt a növények gyógyító hatásának.
A mai cikkben olyan gyógynövényeket hoztam el nektek, amelyek ilyen gyógyító hatással rendelkeztek, így akár ti is gyűjtésbe kezdhettek.
Fontos megjegyezni azt, hogy ez a cikk az adatközlőim emlékezetén és tapasztalatain alapul, így mielőtt valaki ezeket a természetes gyógymódokat alkalmazná, az nézzen utána részletesebben az interneten, vagy forduljon szakértőhöz, bármennyire is igazolt a jótékony hatás!
Nagyon sok növény gyógyítólag hat a köhögésre és a megfázásra. Ilyen növények közé sorolhatjuk a mentát, a kamillát (népiesen szikkfü, sziggfű, szekkfű, székfű), a citromfüvet, a bodzát, a csalánt (vagy csilán), és az akácot. Ezeket a növényeket megszárítják a betakarítást követően, majd a párás, hűvös időszak beköszöntével, amikor gyakoribbak a náthás megbetegedések, akkor alkalmazzák, általában teát főzve belőlük.
Emésztési problémák esetében hagymát, fokhagymát, tormát, kapormagot használnak a helyiek, amelyeket legtöbbször az ételek hozzávalóiként alkalmaznak, de K. E. Adatközlőm, elmondása szerint főzött már hagymateát gyermekének, amely a gyomorbajok megelőzésére, esetleges gyógyítására is megfelelően hatott.
A népi kultúra a női problémák enyhítésére is talált megoldást, amely szerint a cseresznyeszárból készült tea görcsoldó hatással bír, hamar elmulasztja a fájdalmakat. Gyógynövényként alkalmazták az ezen a vidéken honos fekete nadálytőt, amely a nemkívánatos terhesség befejezéseként szolgált.
A csalánt nem csak megfázás esetén alkalmazták, hisz bebizonyították azt a tényt is, hogy ápolja a hajat, és sokan erős immunrendszer-erősítőként is alkalmazták, sőt még a végtagokban megjelenő reumát is gátolja, így az egyik leghatékonyabb gyógynövényként tartják számon a mai napig is.
A kövirózsa, avagy a fülvirág is igazán ismert az Érmelléken, amely a nevéből is adódóan a fülben fellépő károsodásokat, sebeket és hasonló anomáliákat gyógyít. A virág szirmát ketté kell törni, majd pedig néhány cseppet kell ejteni az egyensúlyozó szervünk üregébe.
A mákgubót mai napig alkalmazzák a gyógyszerészetben, hisz az erős fájdalomcsillapítót, az ópiumot készítik belőle. A mákgubóból készült tea az alvászavarokat is orvosolta, viszont nagy mennyiségben fogyasztva már kártékony hatást véltek felfedezni benne.
Nem vitatott az a tény sem, hogy a zöldségek számtalan vitamin forrásai, de más felhasználási módjuk is megjelent a népi kultúrában. A paradicsomot, a burgonyát, a káposztaleveket (vagy lapuleveleket) nem csak étkezésre, hanem duzzanatok és kelések lohasztására is alkalmazták. A testre kötözött hatásuk mindig jótékonynak bizonyult.
Rengeteg házi praktikát ismert a népi kultúra, amelyeket elfelejteni nem lenne szerencsés, hisz ezek mind olyan gyógymódok, amelyek nem tartalmaznak vegyi anyagokat. Mielőtt viszont bárki ezeket a módszereket alkalmazná, az kellő óvatossággal tegye, és mindig nézzen utána a lehetséges mellékhatásoknak is!
Régen nem volt ennyire magas a megbetegedések száma, mint napjainkban. A kérdés az, hogyha a régi öregek szinte minden betegséget tudtak orvosolni, akkor a mai, komplexebb kórokra is tudna kitalálni megoldást?
Bár a kérdés költői, az mégis fontos, hogy ezt a tudást, amit ránk hagytak, azt ne hagyjuk elveszni az éterben.
Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év