Feszültség? Stressz?
Ismerjük meg, honnan erednek, és hogyan kell őket kezelni…
Beköszöntött az ősz, és a suli megkezdésével bizonyára mindannyian tapasztaljuk az első hetek káoszát. Az információk katyvasza, a hirtelen változások, és nem utolsósorban az új szituációk tömkelege igencsak stresszt és feszültséget generál úgy a diákokban, mint a tanárokban egyaránt.
Első kézből ismerjük meg, mi is az a stressz, és honnan ered…
Stresszhelyzetekbe feltehetően mindenki csöppent már, s valószínű, ha nyilatkozni kéne a megélt érzésekről, nem a legpozitívabb beszámolókat hallanánk, hiszen feszültnek lenni még véletlenül sem kellemes érzés.
A stressz nem más, mint a testünk veszélyhelyzetekre való válaszreakciója. Ez egy természetes és hasznos folyamat mindaddig, míg nem válik folytonos állapottá. Az állandóvá vált feszültség könnyedén olyan testi reakciókhoz vezethet, ami már egyáltalán nem besorolható az egészséges folyamatok paraméterei közé.
Tulajdonképpen bármilyen új és ismeretlen helyzet azt eredményezi, hogy egy úgynevezett reakciófolyamat veszi kezdetét a testünkben. Példának okáért ilyesfajta tünetek közé sorolható a fejfájás, a felgyorsult szívverés vagy légzés, hasmenés vagy székrekedés, valamint a hangulatingadozások és az alacsony teljesítmény a hétköznapokban.
Most, hogy tisztáztuk, hogy mi is a stressz, honnan ered, és mik az esetleges testi reakciók a feszült helyzetekre, nézzük meg, mik azok a praktikák, amik kiszakítanak a stressz karmainak fogságából, avagy hogyan is kezeljük az esetleges feszült helyzeteket?
A stresszhelyzetekben a legelső dolog, amire oda tudunk figyelni, a légzésünk. Amikor stresszesek, feszültek vagyunk, a légzés, valamint a szívverés felgyorsul, s kikerül a normális kerékvágásból. Általában a mellkasunkba áramlik a levegő, azonban, ha a légzésünkre odafigyelve a levegőt a hasunkba vesszük, nyugtató hatása van, mivel a szívverést visszaállítja a normális ritmusába. Ezt az egyszerű gyakorlatot alkalmazva bárhol és bármikor kezelésbe vehetjük a stressz okozta testi reakciókat, s enyhíthetjük a feszültség érzését.
Bizonyára mindenkinek vannak olyan tevékenységei, hobbijai, amiket őszinte szeretettel és odaadással végez. Az alkotás, különböző kreatív foglalkozások is rendkívüli hatással bírnak az idegrendszerre. Időszakosan érdemes beiktatni a mindennapjainkba valamilyen hobbit, amit a kikapcsolódás céljából végzünk, legyen az rajzolás, olvasás, valamilyen mozgás, vagy bármilyen más apró időtöltés.
Nem utolsósorban megemlítendő a tánc. A ritmussal való együttes mozgás, a különböző táncmozdulatok is stresszcsökkentő hatással bírnak. A testünk mozgatásával kiadható a feszültség. Teljesen lényegtelen, hogy hogyan tácoltok, tudtok-e vagy sem, mozogjatok, akár a konyhában vagy a természetben. Táncoljátok ki magatokból a stresszt!
Összességében a stressz hasznos, mindaddig míg nem válik folytonossá, s nem kényszeríti az emberi testet a folyamatos felkészültségre a feszültség hadseregével szemben.
Remélem, most, hogy egy picit jobban megismerkedtetek a stresszel s már nagyjából tudjátok, hogyan kezeljétek, hogyan vezessétek le, könnyedséggel néztek szembe az új tanévvel. A stressz sosem volt ellenség, tudnunk kell kezelni!
Szallós Kinga Fruzsina,
Nagyváradi Művészeti Líceum,
12. D osztály