A pszichopaták romantizálása
A pszichopaták romantizálása pszichológiai szempontból több tényező együttes hatása lehet. Az egyik kulcsfontosságú tényező a pretty privilege jelensége, amely szerint a vonzó megjelenés előnyökkel jár, és gyakran kedvezőbb társadalmi percepciókat eredményez. A pszichopaták, akik vonzó, karizmatikus és magabiztos megjelenésűek, könnyen kihasználják ezt a kedvező előítéletet. Az esztétikai vonzerő és a társadalmi elvárások kombinációja lehetővé teszi számukra, hogy elrejtsék valódi természetüket, és vonzóbbnak tűnjenek.
Emellett a pszichopaták gyakran rendelkeznek olyan személyiségjegyekkel, mint a manipulatív képességek és a szociális ügyesség, amelyek izgalmat és érdeklődést kelthetnek bennünk. Ezek a jegyek felerősítik a titokzatos énüket, ami romantikus, így ehhez misztikus aura is társul.
A pszichológiai elméletek szerint az emberek hajlamosak romantizálni a pszichopatákat, mivel a sötétség és a veszély vonzereje izgalmasnak tűnhet. A pszichopaták által képviselt extrém viselkedési minták és a társadalmi normákkal való szembehelyezkedésük eltér a hétköznapi élettől, ami pszichológiai szempontból fokozhatja a vonzerejüket. Végül, a média, valamint a szórakoztatóipar is gyakran közrejátszik, idealizálva a pszichopata karaktereket, befolyásolva a közönséget. Ez a kulturális hatás tovább erősíti a romantikus képet róluk, és elfedi a valóságbeli sötétséget és veszélyt, amit a pszichopátiás viselkedés jelent.
A Dahmer – Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori a Netflixen 2022-ben debütált, Ryan Murphy és Ian Brennan alkotása, amely Jeffrey Dahmer, hírhedt amerikai sorozatgyilkos életét mutatja be. Evan Peters alakítja Dahmert, aki 1978 és 1991 között 17 férfit gyilkolt meg, gyakran brutális körülmények között. A sorozat nem csupán Dahmer tetteire fókuszál, hanem a hatóságok mulasztásaira is, amelyek lehetővé tették, hogy ilyen sokáig folytassa rémtetteit. Bemutatja az áldozatok szenvedéseit és a családjaik fájdalmát, miközben Dahmer pszichológiai állapotára és a társadalmi környezetre is reflektál. A sorozat vegyes fogadtatásban részesült: miközben sokan dicsérték a színészi alakításokat és a történet komplexitását, mások kritizálták, hogy újra előhozza a traumát az áldozatok családjainak.
Evan Peters, aki Dahmert alakítja, sokak számára jóképű férfiként ismert, és sajnos a vonzereje a sorozat egyik legmeghatározóbb eleme lett a nézők számára. A sorozat kapcsán felmerült kritikák közé tartozik, hogy egyesek romantizálták Dahmer alakját, ami nagyban köszönhető Peters megjelenésének. Emiatt sokan hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni a gyilkos tetteinek borzalmas mivoltát, és inkább a színész megjelenésére összpontosítottak. A közösségi médiában megjelenő kommentekben is megfigyelhető volt, hogy néhányan mentségeket kerestek Dahmer tetteire, mintha a karakter belső vívódásai vagy Peters vonzó külseje enyhíthetné a bűncselekmények súlyosságát. Ez a jelenség rávilágít az említett pretty privilege problémájára, ahol egy vonzó személy megjelenése elhomályosíthatja az erkölcsi megítélést. Az ilyen jellegű ábrázolás veszélyes, mert minimalizálhatja az áldozatok szenvedéseit és a bűnök valódi súlyát.
A sorozat célja ugyan az volt, hogy a brutalitást és a hatóságok mulasztásait bemutassa, mégis a színész vonzereje miatt sokan más szemszögből értelmezték a történetet. Ez a fajta reakció ismét rávilágít arra, hogy a társadalom gyakran előnyben részesíti a külsőségeket, és hajlamos elfelejteni a mélyebb morális kérdéseket. A romantizálás pedig veszélyesen eltorzíthatja a valóságot, különösen, ha olyan borzalmas tettekről van szó, mint amilyeneket Dahmer elkövetett.
Nem szükséges egészen a gyilkosságokig elmennünk ahhoz, hogy lássuk, hogyan működik a vonzerő hatása. Vegyük például az Eufória sorozatot is, ahol Nate karakterét sok tinilány idealizálta, annak ellenére, hogy ő valójában manipulálta, kihasználta kiszemeltjeit, Maddy-t és Cassie-t. Az, hogy egy karakter vonzó vagy karizmatikus, könnyen elfeledtetheti a nézőkkel annak negatív cselekedeteit. Az ilyen torzítások elérhetik, hogy a nézők hamis perspektívából lássák a történetet, ami enyhítheti a bűnök és problémák valódi súlyát.
Ezen karakterek romantizálása komoly problémákat vet fel, mivel elhomályosíthatja a nézők számára a valóságot és az adott karakterek valódi hibáit. Amikor egy vonzó karaktert idealizálunk, könnyen figyelmen kívül hagyjuk a tetteik negatív következményeit, ami torzíthatja a történet morális értékét. Részben talán ez a média és a társadalom hibája is, amelyek gyakran a külső megjelenésre és a karizmára helyezik a hangsúlyt. Ez pedig nemcsak az áldozatok méltóságát veszélyezteti, hanem minimalizálja a problémák súlyosságát is. Ezért fontos, hogy a médiában bemutatott karakterek ne csak a felszínt mutassák, hanem a teljes, komplex valóságot is tükrözzék. Csak így biztosítható, hogy a nézők reális perspektívából láthassák a történetet, és a morális tanulságok hitelesek maradjanak.
Kiemelt fotó forrása: collider.com
Csillag Viktória,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar-Angol nyelv és irodalom szak,
II. év