Ez volt az élet. A magyar irodalom kiemelkedő alakjai 8.

Érdekességek a „nagy magyar mesemondóról”, Jókai Mórról

• Ásvai Jókay Móricz, azaz Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban, egy nemesi család gyermekeként. Édesapja, Jókai József ügyvédként és táblabíróként dolgozott, és ennek köszönhették nemesi, értelmiségi rangjukat, valamint Jókai tőle örökölte az irodalom iránti szenvedélyét, a színházi élet szépségei iránti érdeklődését és a versíráshoz való ragaszkodását is. Ez utóbbi olyannyira jellemezte az ifjú életét, hogy alig kilencéves korában már két verse is megjelent. Sokan észrevehették az apa-fia név közötti különbséget, valamint azt, hogy az ismert szerző a Jókay Mór nevet használta versei és regényei kiadatásához. Nem gépelési vagy értelmezési hibák ezek, hanem szimplán, ahogyan megannyi más író is szerette megváltoztatni a nevét, beállt közéjük a sorba az általunk ismert Jókai Mór is. Támogatója Tóth Lőrinc volt, aki „Jókay Mór úrként” címzett neki levelet, s bár ez eleinte Jókait bosszantotta, az 1848-as események és barátja, Petőfi Sándor hatására megvált addigi nevétől, ezzel is kihangsúlyozva, hogy nem szeretne tovább a nemesi rangjával élni.
• Ahogy említettem, Jókai leghűbb barátja Petőfi Sándor, a nagy forradalmár volt, de sajnos kapcsolatuk egy idő után megromlott. Jókai Mór életébe is betoppant a szerelem, egy színésznő, Laborfalvi Róza megjelenésével. Az ekkor már egygyermekes hölgyet március 15-én ismerte meg a Nemzeti Színházban, amikor is a nő a Bánk Bánban játszotta Gertrúd királynét. Néhány hónap elteltével, augusztus 29-én már össze is házasodtak, amit Petőfi és az író saját szülei sem néztek jó szemmel, s nemcsak azért, mert Laborfalvi Rózának volt egy házasságon kívüli gyermeke, Benke Róza, hanem azért is, mert idősebb volt Jókainál. Feleségét 1886 őszén vesztette el, onnantól kezdve pedig fogadott lánya (/Laborfalvi Róza unokája) házában élt, Jókai Rózánál. Jól megvoltak, egészen addig, amíg egy fiatal színésznő, Nagy Bella fel nem kereste a férfit azért, hogy az munkát intézzen neki a színháznál. Hamar rájöttek, hogy a köztük lévő kapcsolat nem kifejezetten szakmai, ebből kifolyólag pedig 1899-ben feleségül vette a nála ötvenöt évvel fiatalabb színésznőt.
• Irodalmi munkássága mellett Jókai sok más dologban is jeleskedett. Az első helyet a szívében mindig az írás kapta, és olyan sikeres volt benne, hogy tehetségét külföldön is elismerték. Ennek oka az is lehetett, hogy szorgalma nem ismert határokat; képes volt reggeltől estig, éjjel-nappal dolgozni. Mindemellett még egészségesen is élt, tornázott, sőt vívott is. Két párbajban is részt vett: az egyiket karddal, Bulyovszky Gyula ellen vívta, a másikat pedig fegyverrel, Pulszky Ferenc ellen. Utóbbi megmérettetésen semmi gond nem történt, viszont az előzőn megsebesítette ellenfelét. Az írás mellett nagyon tehetségesen rajzolt és festett, valamint fából és elefántcsontból is profin faragott. 1853-ban vett egy telket a Svábhegyen, ahol kertészkedéssel, szőlőtermesztéssel foglalkozott, és házat is épített.
• Rengeteg szövetségnek és rendnek volt a tiszteletbeli tagja, vagy kifejezetten az elnöke is, ezek pedig a következők: Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja és 27 évig a Petőfi Társaság elnöke.

Felhasznált forrás: helloveb.hu

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály