Ez volt az élet. A magyar irodalom kiemelkedő alakjai 7.

Érdekességek Gárdonyi Gézáról, a 19-20. századforduló magyar irodalmának sajátos figurájáról

• A magyar irodalom egyik legszebb és legértékesebb műveként az Egri csillagok című regényt említhetjük, amit 1901-ben adott ki írója, Gárdonyi Géza. Vagy talán mégsem? Félreértés ne essék, a mű egy nagyszerű alkotás, ám írója eredeti vezetékneve nem Gárdonyi, sokkal inkább Ziegler, tehát az általunk ismert Gárdonyi Géza, Ziegler Gézaként látta meg a napvilágot 1863. augusztus 3-án. Az álnevet akkor kezdte el használni, amikor újságíróként tevékenykedett. Ekkor még Gárdonyi Z. Géza néven írta alá műveit, cikkeit. A nevet a szülőfaluja melletti településtől, Gárdonytól kölcsönözte. Az évek során természetesen több más álnevet is összegyűjtött, mint például Figurás Feri, Répa Matyi, Figurás Géza, Don Vigole, Tamásffy dr. Garabonciás diák, Nummery Róbert, és még sok más furfangos nevet.
• Kevesen tudják, de Gárdonyi Géza édesapja, Ziegler Sándor Mihály is egy eléggé ismert személyiség volt a maga idejében. Ha nem is a saját nevén, de a néptől kapott becenevén, azaz a Kossuth fegyvergyárosán keresztül mindenki megismerte azt a személyt, aki az 1848-49-es szabadságharc és forradalom idején saját költségen hadi üzemet hozott létre, a magyar honvédek számára. A neve is innen ered.
• Lelkes írónk, a számos ismert regény alkotója, akármennyire is szerette az irodalmat, az iskolában nem érezte jól magát. A tanulás, a későbbiekben pedig a szabályokhoz kötött tanítási rendszerek, amelyeket neki is alkalmaznia kellett, sosem voltak a kedvencei, sosem tudott igazán azonosulni velük. Az iskolából kimaradozott, a tanítóképzőben sem volt egy ügyes vagy törekvő diák, így sokak, sőt saját maga számára is egy hatalmas kérdés volt egész élete során, hogy miért tanult végül pedagógusnak. Olyannyira nem kedvelte az iskolát vagy a folyamatos tanulást, hogy a főiskolán magyarból meg is buktatták, ám tanára, Répássy János azért titkon mindig hitt a kicsit hanyag nebulóban: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.” 
  A tanulást bár a háttérbe szorította, helyette az olvasás hatalmas helyet kapott a szívében, valószínűleg ez volt az oka annak, hogy végül Répássy szavai bebizonyosodtak.
• Gárdonyi Géza egy különleges, senkihez sem hasonlítható író volt. Ez több mindenben is megmutatkozott: először is az írásművészétében, ugyanis Gárdonyi soha nem járt bölcsész egyetemre, így nem tanulhatta meg a prózai alkotáshoz szükséges szabályokat vagy titkokat, annak rejtélyeit. Emellett, az író gondolkodásmódja is eltért a többi kortárs alkotóétól: minden regényét teljes igazságalappal és kutatással írta meg. Erre példa lehet az utazása Isztambulba, ahol feltett szándéka volt megismerni a török kultúrát ahhoz, hogy megírhassa az Egri csillagokat. Másik példa lehet még kitartására a két hétig tartó vonatútja, amely során megszületett a Bor című színműve, és ekkor az volt az elhatározása, hogy addig nem száll le a vonatról, amíg művét be nem fejezi. Különlegességére Juhász Gyula is rájött, és így jellemezte Gárdonyit: „Ő nem utóda senkinek, és őt nem is igen utánozza senki.”
• Írói munkássága mellett bizony Gárdonyi Gézának is volt magánélete, ami, akármennyire is meglepő, nem volt túl fényes. A dabronyi plébános tizenhat éves lányát, Csányi Molnár Máriát vette feleségül, aki fiatalsága miatt leginkább a szórakozáson törte a fejét, mintsem a komoly házaséleten. Ennek következményeként rengetegszer megcsalta Gárdonyit, aki tudta, hogy házasságuk vége vagy válás vagy valamelyikük halála lesz. Szerencsére házasságukra végül egy válás tette ki a pontot, ám bármennyire is tele volt szomorúsággal és vitákkal, az ég megáldotta őket négy gyönyörű gyermekkel. Ezek közül a legfiatalabbat viszont, Gézát, aki válásuk után 10 hónappal született, az író sosem vallotta saját vérének. Nevére vette ugyan, de a másik három gyermekkel ellentétben sosem támogatta. Három vérszerinti gyermeke közül a középsőt, Gizellát huszonhárom éves korában az egri Irgalmasok kórházába utalták, mivel az elmebaj tünetei mutatkoztak meg rajta. Az évek során azonban Sándorral, Józseffel és Gizellával egyformán tartotta a kapcsolatot, sőt Egerben, ahol ő is lakott, egy házat is vett nekik, ahol közösen laktak az író édesanyjával. Egri tartózkodása során a szerelem ismét megtalálta Tóth Ilona személyében, aki ugyan Mátékovics József felesége lett, a Gárdonyival való kapcsolata igen jól működő és szeretettel teli volt.

Forrás: tanarnocafe.hu

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
11. H osztály