Patricia Highsmith: Mélyvíz
Könyvajánló Kristóftól
Ezt a könyvet egy 2+1-es akció keretén belül választottam harmadikként úgy, hogy semmivel nem ragadta meg különösebben a figyelmem, de valamiért mégis elnyerte a tetszésem. Nem voltak elvárásaim, hiszen soha nem hallottam sem az írónőről, sem a Mélyvíz című regényről, pedig, mint később kiderült, több filmadaptációja is létezik.
Szokásomtól eltérően nem keresgéltem az első oldalon, hogy mikor íródott a regény, hanem rögtön nekifogtam olvasni. Elsőre olyan írásnak tűnt, amely napjainkban keletkezhetett, mégis egy régies stílust követ. Ekkor már végképp elbizonytalanodtam, hiszen a szóhasználat, a megjelenő autómárkák és bizonyos helyzetek arra utaltak, hogy a cselekmény legalább ötven évvel ezelőtt játszódott. Meglepődtem, amikor megtaláltam, hogy a könyv 1957-ben jelent meg először.
Ettől máris egyedinek tűnt, de a legnagyobb meglepetéseket későbbre tartogatta. A történet olyan erkölcstelen helyzeteket, lelki válságokat és érdekes pszichológiai eseteket, mondhatni embertípusokat, mutat be, melyekről még a 21. században sem könnyű beszélni, ezzel szemben az írónő ezt 70 éve már burkoltan megtette, ami hihetetlenül hangzik. Talán ez az egyik oka, hogy ennyire nagy példányszámban lett eladva, és a filmrendezők is felkapták a fejüket ennek hallatán.
Általában a könyvek lapjain kicsit ismerős forgatókönyvek köszönnek vissza, ilyen az összeomlás/ világvége, a gyilkossági nyomozás, a szerelmi szálak stb. Ezzel szemben a Mélyvíz egy nem annyira szokványos helyzetet ismertet meg velünk, több perspektívából. Vic Van Allen egy nyomdát vezet, gazdag családba született, és látszólag álomszerű életet él, vonzó feleségével és kislányával. Azonban a közeli ismerőseik tudják a legjobban, hogy ez egyáltalán nem igaz, hiszen feleségének, Melindának rendszeresen van szeretője. Még furcsább az, hogy Vic ezt elfogadja, és semmit nem tesz ellene, sőt mindig szívesen látja vacsorára az asszony legújabb kiszemeltjét.
Egyszer Melinda egyik szeretője gyilkosság áldozata lesz. Vic azt kezdi terjeszteni, hogy ő tette, annak érdekében, hogy elijessze az újabb jelölteket. Időközben elkapják az igazi gyilkost, és mindenki rájön, hogy Vic csak tréfált, így Melinda újra szabad lesz. A férj egyre nehezebben viseli, hogy az ország csúnya, buta és modortalan embereivel kell időt töltsön, sőt a társasági eseményekre is magával kell cipelje őket, kedvesen mosolyogva, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Többen is azt jósolják, hogy előbb-utóbb valami történni fog.
A rengeteg váratlan fordulat és a pszichológiai mélységek ellenére is folyamatosan követhető a történet. Régi stílusától függetlenül könnyen olvasható, így mindenkinek ajánlom, aki szeretné egy izgalmas olvasmánnyal lefoglalni magát.
Ács Kristóf,
Ady Endre Elméleti Líceum,
12. E osztály