Szokások és hiedelmek az emberi élet fordulópontjai körül

Miért is alakultak ki a szokásaink, hiedelmeink, esetleges babonáink?

Az emberi élet fordulópontjai körül igen sok szokás és rituálé alakult ki, de ez nem véletlen, ugyanis ezek a fordulópontok, események – születés, házasság, halál – jelentős változásokat idéznek elő az egyén és a közösség életében is.

Az ilyen szokások segítenek az átmenetek megkönnyítésében, strukturálják az időt, és támogatást nyújtanak az új szerepekhez való alkalmazkodáshoz. Emellett az is megfigyelhető, hogy mélyítik a közösségi identitást és összetartozást, mivel a közösség tagjai együtt ünnepelnek, emlékeznek, gyászolnak, kifejezve ezáltal szolidaritásukat és empátiájukat. Továbbá ezek a szokások lehetőséget nyújtanak egy közösség értékrendjének a megismerésére, a kulturális értékek, normák és hiedelmek átadására, biztosítva a örökségek fennmaradását.

A mai cikkben 15 szokást, illetve hiedelmet szedtem össze nektek egy csokorba, amelyek leginkább az érmelléki falvakra jellemzők, hisz kutatási terepem Éradony volt. Lássuk, mennyire ismeritek őket!

Kövessük az élet kronológiáját, tehát először nézzük meg, hogy milyen szokások alakultak ki a terhesség, a szülés, a szülés utáni és a keresztelő időszakai körül.

1. A terhesség ideje alatt az anyuka ne rúgjon egy állatba se, mert a születendő gyermek szőrös lesz. (SZ. B. adatközlő)
2. Mielőtt az anya hazatér a kórházból, tartsa meg, majd vigye magával a köldökzsinórt. Erre kössön csomót, és adja oda a gyermekének, ha az kétéves lesz. Így tudni fogják, hogy a gyermek a korához képest intelligens-e, vagy sem. (D. L. adatközlő)
3. A babalátogató végéhez érve, a vendégek a saját ruhájukból szakítsanak le egy kis cérnadarabot, és helyezzék az újszülött párnája alá. Így nem viszik el a gyermek álmát.
4. Míg az újszülött látása nem erősödik, de mosolyog, akkor az angyalok játszanak vele, ha viszont csúnyán néz, grimaszol, akkor az ördögök szórakoznak vele. Ebben az esetben a gyermeket fakanállal altassák el, mert azzal elűzhetők a gonosz lények. (B. A. adatközlő)
5. A keresztelő napján, a templomi szertartást követően, a frissen készült húslevesből a megkeresztelt gyermek egyen először, mert így tud majd beszélni. (D. L. adatközlő)

A szerelmi babonák is nagy múltnak örvendhetnek itt, az Érmelléken, talán egy későbbi cikkben erről is szó lesz, de haladjunk tovább az élet következő nagy állomása, a házasság felé.

1. Az esküvő napján, miután kikérték a menyasszonyt a lányos háztól, a leghosszabb úton szokás végigvezetni a nászmenetet az egyházi szertartások helyszínére. Több szempontból is fontos, hisz a falu népe így láthatja, hogy milyen szép menyasszony XY/XY lánya. Látják, hogy milyen nagy felhajtást csaptak, nagy nászmenet, nagy hangzavar és muzsika (hangfoglalás), tehát fontos a külsőségek megmutatása, illetve a hosszú út során, a vőlegény és az ő családja rájönnek, hogy ez a lány nem adja könnyen magát.
2. Ha a násznép az útján szekérrel, zsidó vagy roma emberrel találkozik, akkor a friss házasok élete tele lesz szerencsével.
3. A templomi szertartást követően, aki a küszöbön elsőként lép ki, annak érvényesül az akarata a házasságban (általában a nő lép ki először a templomból az illem miatt). (C. E. adatközlő).
4. Ha aznap szép idő van, azt jelenti, hogy a vőlegény szereti a menyasszonyt.
5. Ha az esküvő napján a faluban keresztelő van, az szerencsét, ha pedig temetés, az balszerencsét hoz a friss házasokra.

A három fordulópont közül a halál körül alakult ki a legtöbb szokás és hiedelem, hisz ez az esemény áll a legközelebb a túlvilághoz, a misztikumhoz, a transzcendenshez. Lássuk, hogy adatközlőim milyen szokásokat ismernek:

1. A temetés napján többen is összegyűltek a faluból, hogy meggyászolják az ismerősüket. Sok embert viszont nem ez a cél vezérelt, hanem hogy lássák, hogy XY milyen házban élt, rend volt-e a háznál, hogyan öltöztették fel stb. A pletykálás vezérelte őket… (T. B. adatközlő)
2. Féltek attól, hogy a halott szelleme visszajár majd a síron túlról is kísérteni, ezért el kellett siratni, mielőtt örökre a földbe helyezték. Ilyenkor a módosabb család ún. siratóasszonyokat fogadott fel, és ezek pénzért siratták a halottakat, akik másképp visszatérnek a túlvilágról. T. B. adatközlőm egy rövid anekdotát mondott el erről a jelenségről:

„Egyik asszony a másikhoz szól siratás közben:
– Vajon megadják a pénzünket? – kérdezte az egyik.
– Sírjál jobban, és biztos megkapod! – vágta rá a másik.”

3. Az sem megoldás, ha túlságosan elsiratják, mert a halottba egy kis idő után visszaszállhat az élet, és már nem fogja helyét találni ezen a világon, ezért a második elválás sokkal fájdalmasabb lesz.
4. Az olyan tárgyakat, amelyeket a halott nagy becsben tartott egész élete során (pl. Biblia, énekeskönyv, ékszer, sétapálca, kendő, de halottam gumipapucsról is), azokat is földeljék el vele, mert a halott visszajár, megjelenik a hozzátartozók álmaiban, és nem hagyja nyugodni őket, amíg el nem temetik vele azt a bizonyos tárgyat.
5. A temetéskor azért dobnak egy marék földet a koporsóra, hogy a halott túlvilági élete csendes és nyugodt legyen.

(+1) Tudtad, hogy a halál és a gyász a világ szinte minden kultúrájában összefonódik az ételekkel és az étkezéssel? Lásd a mi szokásrendszerünkben anno, illetve még ma is szórványosan fellelhető a halotti tor, ami a gyász feldolgozásának egy folyamata. (Ha szeretnél erről a témáról olvasni, akkor ajánlom Lisa Rogak angol nyelven elérhető könyvét, amelynek címe Death warmed over: funeral food, rituals, and customs from around the world).

            „Be kell lássuk, hogy a régi öregek is tudtak valamit, és ezt jó lenne nem elfelejteni (…), mindent elhagyni a régi szokásainkból nem szerencsés” – (D. L. adatközlő)

            Az általam kiválogatott 15 szokás és hiedelem csak egy töredéke annak, ami még az Érmelléken rejtőzik. A népi kultúra minden jelenséget meg tudott magyarázni, minden problémára tudott megoldást javasolni.

Te hányat ismertél fel a 15-ből?

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
II. év