Menedék – Nagy Petra verse

Menedék

Jó és rossz döntéseim sorozatában
végül te lettél az édes íz a számban,
mely a keserűt eltörölte teljes voltában.
Boldog és fájó emlékeim sokaságában
te vagy, aki a pillanat mámorában

sebeimre kenőcsöt és gyógyírt szórtál,
rabmadárból szabaddá eresztettél,
csalódott szívembe reményt ültettél,
megtört álmaimból fénysugarat szőttél.

Meleg öleddel, csóktól forrott ajkaiddal
menedéket és újra szerető otthont adtál
egy bolyongó és szenvedő léleknek ebben világban.

Nagy Petra,
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Jog, Kolozsvár,
I. év