Ez volt az élet. A magyar irodalom kiemelkedő alakjai 6.

Érdekességek Babits Mihályról, a magyar irodalom poeta doctusáról

• Nagyon sokan tudják Babits Mihályról, hogy a 20. századi magyar irodalom egyik legzseniálisabb alakja volt. Irodalmi műveltsége, tudása, újításai, egyben hagyománytisztelete miatt kiérdemelte a poeta doctus címet, ami magyarul tudós költőt jelent. Leghűbb barátai közé a hajdanán Nagyváradon gyakorta megforduló Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső tartozott, akikkel a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán ismerkedett meg.
• Természetesen, mint sok más költő életében, a rosszakarók Babitséban is jelen voltak. Nézetei leginkább az első világháború kezdetekor, 1915-ben ütköztek probémába, ugyanis ekkor jelent meg a Nyugatban a Játszottam a kezével című vers, amellyel nem is lett volna semmi probléma, ha utolsó sorai nem azt tárgyalták volna, hogy a költő a szíve szerelméért, egy kedves hölgyért előbb halna meg, mint száz királyért vagy akár magáért a lobogóért. Ez annyira felbőszítette a vezetőséget, hogy latin-magyar szakos tanítói állásából ki is rúgták.
• Babits Mihály szerelmi élete sem volt mindennapi, bizonyára azért, mert számára a költészet volt a legfontosabb. Ady Endre halála után viszont őt tekintették a legnagyobb magyar költőnek, ettől fogva pedig rengeteg nő legyeskedett körülötte. A hölgyek közül az egyik legismertebb Csinszka volt, aki már majdnem elrabolta Babits szívét, de ekkor nagy butaságot művelt: elhíresztelte, hogy a férfi hamarosan feleségül veszi őt, ám ennek sajnos semmi sem szolgált igazán alapul. Így, erre az alaptalan gondolatra, Babits elmondta a hölgynek, hogy nem áll szándékában jegyben járni vele, a kapcsolatuk tehát véget is ért. Ezt követően titkárának, Szabó Lőrincnek a választottján, Tanner Ilonán (írói álnevén később Török Sophie) ragadt meg a szeme. Babits ezt elmondta Lőrincnek, aki alázatosan, barátságosan átadta a kedves hölgy egész lényét és a kezét is Babits Mihálynak. A költőpár össze is házasodott, és viszonylag szép életük volt, egyetlen hibát leszámítva: az asszony egy idő után ráébredt, hogy ő csak egy „cseretárgy” volt, ráadásul nem tudott kiteljesedni az elismert költő mellett, ezáltal kénytelen volt műveit Török Sophie néven kiadatni.
• Fontos megemlíteni Babits Mihály és Tanner Ilona egy szem lányát, Ildikót is, aki valójában nem a vérszerinti gyermekük volt. Ilonának volt egy abortusza, ennek következtében pedig a későbbiekben nem lehetett saját gyermekük, viszont mindennél jobban vágytak egyre. Ilona fiútestvére időközben kapcsolatot folytatott egy háztartási alkalmazottal, amely eredménye egy kislány lett, viszont nem akarták megtartani. A Babits-házaspár így megkérte őket, hadd fogadják ők örökbe a csecsemőt. Így is történt, a szülők igyekeztek minél tovább titokban tartani Ildikó előtt az igazságot, de a lány rájött a dologra, amikor egy magyar tankönyvben elolvashatta nevelőapja egész életét. Ildikó, Babits Mihály halála után, Ilonát magára hagyva elment.
• Babits Mihály 1924-ben vásárolt egy nyaralóházat Esztergomban, ami rengeteg költeményének volt a bölcsője és ihletője. Annyira szerette azt a házat, hogy minden költő és író cimboráját, aki betért oda, megkérte, hogy írja fel a nevét a falra. És bár az épület sok mindent átélt az évek során, többek között örömlányok lakhelyéül is szolgált, a végén jó kezekbe került, és múzeumként pompázik még most is.
• Utolsó éveit Babits is szenvedéssel töltötte. Gégerákja miatt 1938-ban megműtötték, ezáltal halálát kicsit előre tolták, viszont beszélni már sajnos nem tudott. Ekkor, nagyszerű elméjének köszönhetően, egy füzet segítségével tartotta a kapcsolatot a családjával, és azon keresztül osztotta meg velük gondolatait. 

Pap Nikoleta,
Mihai Eminescu Főgimnázium,
10. H osztály