Szabó Magda: Az ajtó

Könyvajánló Victortól

106 éve született Szabó Magda, Prima Primissima díjas, Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, műfordító és tanár.

30 évesen kezdett el írni, viszont már első verseskötetéért, a Bárányért Baumgarten-díjban részesítették, majd a díját két órával később sajnos visszavonták, állását is elveszítette, és 10 év hallgatásra ítéltették. A hallgatás évei alatt írta meg Freskó című regényét, melyet egy barátja kicsempészett az országból, hogy átadja Hermann Hesse-nek, akinek hála, ez a könyv Németországban óriási sikert aratott. Magyarországon csak 1958-ban jelenhetett meg.

Regényeiben egyedit alkotott, különös szereplőket formált meg, és örökre beírta magát a magyar irodalom legnagyobbjai közé.

Eszterházy Péter a következőképp hivatkozott rá: „Ő volt az irodalmunk utolsó nagyasszonya.” 42 nyelvre fordították le a műveit, a magyar irodalom egyik legsikeresebb írójaként tarthatjuk számon.

Férjével, Szobotka Tibor íróval különösen szoros volt a kapcsolata. Házastársa halála után, Szabó Magda maga rendezte férje emlékiratait és naplóit sajtó elé. A munka és a gyász teljesen elzárta őt ebben az időszakban a külvilágtól.

Az ajtó című lélek- és sorsregény 1987-ben jelent meg, melynek főszereplője az önéletrajzi írónőalak, Magda, valamint a különös és öntörvényű bejárónő, Emerenc. Az írónő ezen könyvét megfilmesítették 2012-ben, 3 évre rá, 2015-ben pedig felkerült a The New York Times sikerlistájára is.

Soha nem gondoltam volna, hogy létezhetnek olyan könyvek, amelyek ilyen nagy hatással lesznek rám. Szabó Magda könyvei kétségkívül ilyenek. Tipikusan olyan regényeket írt, amelyek megmozgatnak az ember gondolkodásában valamit. Nehéz meghatározni, hogy mit, de aki olvasott már az írónőtől, az tudja, miről beszélek.

A történet egy budapesti tömbházban játszódik, ahol az írónő felfogadja házvezetőnőnek Szeredás Emerencet. Magdának első perctől nyilvánvalóvá válik, hogy többé nem ő diktál, hisz Emerenc kérdés nélkül kezébe vette az irányítást a házban. Mogorva stílusa, lekezelő hangneme miatt sokak számára ellenszenves, de mégis mindenki szereti/kedveli.

Egyedül az írónőnek adatik meg a lehetőség, hogy mélyebb kapcsolatot teremtsen a zárkózott házvezetőnővel, ugyanis csak neki nyitja ki a lakásának ajtaját, csak őt engedi be saját fészkébe.

Emerenc és Magda között bensőséges, már-már anya-lánya kapcsolat alakul ki. Az ő történetünk elevenedik meg a regény lapjain, néhol vicces, néhol szívszorító módon.

A regény cselekménye mellett hiteles korrajzot kapunk a huszadik századi Magyarországról, valamint egy budapesti tömbház mindennapjairól. Továbbá arra is választ kapunk, hogy mi történhetett ebben a korban egy magára maradt, tragikus múltú nővel.

Veiszer Alinda, újságíró tökéletesen meghatározta a regény, valamint Magda és Emerenc kapcsolatának lényegi mondanivalóját „Az ajtó azoknak a könyve, akik kérdések nélkül beszélgetnek.” A főhősnők kapcsolatát is ez a mondat jellemzi, minden nonverbális kommunikációból megértik egymást. 

Egy kis érdekesség: a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg a Szabó Magda-életmű, melyben az összes regény egyforma stílusú borítóval rendelkezik, és mindegyik borítón található egy nagy betű (lásd: a cikk csatolt fényképe, Az ajtó című regényen egy E betű található). Ez a betű minden regény esetében a főszereplő nevét jelöli: E, mint Emerenc.

Ti olvastatok már Szabó Magdától? Ha igen, akkor melyik a kedvenc regényetek tőle?

Corodi Victor,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar nyelv és irodalom szak,
I. év