
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita – könyvajánló
A Mihail Bulgakov, orosz származású író tollából született A Mester és Margarita című könyv egy beszélgetés során került szóba. Már akkor érdekesnek találtam, így hát az elolvasandók listájára is felkerült.
A mű létrejöttét igencsak hátráltatta az akkori sztálini rendszer uralma, Bulgakov, könyvének kéziratát számtalanszor a tűz lángjai közé száműzte. Végül az író halála után jelenhetett meg, lerövidítve, folyóiratközlésként. Nem sokkal később a regény végleges alakja Párizsban került publikációra, végre könyv formájában. Azt hiszem, a kézirat kalandos élete, a tíz évig tartó megírása által igencsak remekművé nőtte ki magát, ugyanis mai napig nagy sikert arat.
A történet három összefüggő cselekményre épül, taglalva az emberben bolyongó jóság s gonoszság kettősségét, a hatalomvágyra való hajlam jelenlétét, valamint a humanizmus kérdését is boncolgatja. Mindez szatirikus, fantasztikus, illetve groteszk elemekkel megfűszerezett eseményszálakkal kerül bemutatásra; elsőként a Sátán Moszkvában való felbukkanása által, Jézus, valamint Pilátus történetének sajátos értelmezésével, s nem utolsósorban, az utóbbi művet megíró Mester és Margarita Nyikolajevna szerelmi kalandjával.
Az elbeszélés már a kezdetektől fogva szivacsként szippantja be az embert, mivel sok könyvvel ellentétben, itt a drámai fordulatok végigkísérik az olvasót.
Woland professzor, avagy maga a Sátán felbukkanásával Moszkva fokozatosan a feje tetejére áll, hiszen a legjobb bűvészt megszégyenítve veszi át az uralmat az ottani lakosság szinte egészén. A cselekmény előrehaladtával, a professzor és társai olyan dolgok elkövetésére vetemednek, amely emberek eltünésétől kezdve, az elmegyógyintézet megtöltésén át a boszorkányságig, mindent eredményez.
A jó és rossz váltakozását Bulgakov mesteri módon köti össze. A bibliai történet, illetve Woland professzor felbukkanásának cselekménye végezetül egybefonódik a Mester és szerelmének végkifejletével.
Ez az a regény, aminek teljes megértéséhez az olvasó is szükséges, hiszen számtalan nézőpontból megközelíthető. Megdöbbentőek lehetnek a szabad gondolkodást megtestesítő fantáziadús részletek, a bibliai történet jelenléte, valamint a Moszkva-szerte történő furcsaságok sorozatai is.
Nem véletlenül kezdődik a könyv tehát Goethe Faust című könyvének részletével, s teszi fel a kérdést, „Kicsoda vagy tehát?”. El kell döntenünk, hogy a gonosz uralma alatt elveszítjük-e a fejünket, vagy a jó győzedelmeskedik, s vele együtt nyerjük el örök békénket…
Ha egy olyan könyvre vágytok, amely kortól és stílustól függetlenül garantáltan leköti a figyelmeteket, akkor csak ajánlani tudom!
Szallós Kinga Fruzsina,
Nagyváradi Művészeti Líceum,
11. D osztály