Egy szerelmi történet töredékei – Göcz Nikolett írásai
Biztonságban érzed mellettem magad – sóhajtottad.
Velem is az van, hogy értelmet nyertek
azok a filmek vagy történetek, amelyekben
a főhős menekült valami/-ki, önmaga elől, és menedékre lelt.
*
A költészetben sok helyen megjelenik
a szerelem mint tűz.
Nálam hiperbolikus.
Ha veled vagyok, egy kád forró víz,
ha hiányzol, a Szavanna.
*
Milyen jó, hogy veled meg lehet csak úgy állni,
és egy kétségbeesett kiskacsa útját követni a partról.
Tanakodunk, hogy mi történhetett vele,
aztán megmenekül.
*
Körös-parti séta. Először csak csepereg az eső,
majd érzem, hogy rendesen ázik a kabátom.
Romantikus sétálni a rózsaszínes, lilás fényekkel világított hídon s alatta.
Százszor megállunk egy ölelésre.
Úsznak a hattyúk a vízben.
(Megkérdezed, hogy ezek biztos nem kacsák)
Nyakukat egymás mellé kéne illeszteni, hogy szívet alkossanak, mint a képeken…
Mert már csak ennyi hiányzik a romantikából.
*
Kiskoromban mindig úgy aludtam el leghamarabb,
ha simogatták a hátam.
Elmondtam neked.
A kezeid a hátamon,
álomba simogatsz.
Göcz Nikolett,
Partiumi Keresztény Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom szak