Apeirophobia – A végtelenség

Aki horrorkedvelő, bizonyára szembetalálkozott már az interneten a Hátsó szobák (vagy angolul a Backrooms) nevű jelenséggel.

Ez az egész 2011-ben kezdődött el, amikor is egy ismeretlen felhasználó egy képet töltött fel az internetre, mely egy szobát ábrázolt, csúnya, sárga tapétás falakkal és bézs színű padlószőnyeggel, majd a képnek a The Backrooms címet adta. A kép hamar felkapott lett, és rengeteg érdeklődőt is szerzett magának. Követőtábora az évek során nagyra nőtt, és ezzel együtt bővült annak története is. Megtudtuk azt, hogy a Hátsó szobák egy, a végtelenségig kitartó liminális tér egy másik dimenzióban, és úgy kerülhetünk oda, hogy szó szerint kiesünk a valóságból. A Hátsó szobáknak ezen kívül több ezer szintje van, és ezeken a szinteken túlvilági szörnyek leselkednek ránk.

Ezen internetes jelenség alapján több játék is készült, valamint Youtube-videók, amelyek ezt a témát tárgyalják, és könyveket is írtak róla Wattpad-en anyanyelvünkön és angolul is.

Egy ilyen, a Hátsó szobákat bemutató játékról szeretnék bővebben beszélni, melynek neve Apeirophobia.

A játék általános tudnivalói:

Maga a játék neve, az Apeirophobia szó a végtelenségtől való félelmet jelenti.

A Polaroid Studios horror tematikájú játéka a Roblox nevű platformon található meg. A játék két fejezetből áll. Az első fejezetben 18 szint található a 0. szinttel együtt, a másodikban viszont csak 8 szint van.

Története:

A készítők szépen, lassan, kis adagokban adták ki a játékosok számára a játék történetét. Az alaptörténet az, hogy az egyén, akit mi a játékban megszemélyesítünk, kómába esett egy autóbaleset után. Az eredeti Hátsó szobáktól eltér az Apeirophobia magyarázata azzal kapcsolatban, hogy a karakterünk hogyan is kerül oda. A játékban a mi karakterünk a kómája során éli át a Hátsó szobákban látottakat, és a negatív dolgok, melyeket ő átél, azok az ő bűnei és bűnhődése. Mivel az orvosok nem tudják felébreszteni a kómából, valami újfajta technológiával próbálnak neki külső segítséget nyújtani a szinteken át, ami a nyilak és a papírok képében jelenik majd meg. A játék történetét Tsuna, amerikai tartalomgyártó magyarázza el bővebben videóban, és támasztja alá teóriáit bizonyítékokkal.

Nehézségi szintek funkciója:

A játékban egyszerre 4 ember játszhat csak. A legkönnyebb fokozaton összesen 5 élet van egy körre. Ha továbbjutunk a következő szintre, az előző szinten elvesztett életeket nem kapjuk már vissza. Ezen kívül, a játéknak, mint azt már ki lehetett következtetni, különböző nehézségi szintjei vannak. Ezek nem változtatnak semmit a játék menetén vagy az entitások agresszióján, csak az életek számai csökkennek egy adott körön belül, a nehézséghez mérten. A szinteknek ütemezett sorrendjük van, viszont a „végtelen” nehézségi szinten mindig változó, hogy melyik szintre kerülünk fel. A végtelen nehézségben 1 életünk van, és amint meghalunk a játékban, megjelenik, hogy hány véletlenszerűen bedobott szinten jutottunk túl sikeresen, és ennek a rekordját bármikor megdönthetjük.

Mozgás és alaptárgyak a játékban:

A játékban rendelkezhetünk futási lehetőséggel, ami nem tart örökké, mert elfárad a karakter, le tudunk guggolni a minimális zaj érdekében, lehet leskelődni, és végezetül pedig fütyülni, ugrani. Van ezen kívül egy lámpánk és egy kameránk is. A lámpa a sötétebb szinteken válik hasznunkra, a kamera funkciójáról pedig lejjebb lehet majd olvasni. A játék maga első nézetben játszódik, így azonnal nem láthatjuk, ha valami hátulról közelít, így célszerű hallgatózni.

Az entitásokról:

Az entitások a játékban mind változóak, viszont vannak visszatérők is. Mindegyik máshogy jár-kel, és megvannak az erősségeik, némelyiknek gyengeségei is. Például van olyan entitás, amelyik nem lát, viszont kiváló hallással rendelkezik, ezért fontos minimális zajt csapni. Előfordul ez fordítva is a játék során, hogy az entitás nem hall egyáltalán, viszont remekül lát.

A kamera pedig, amellett, hogy ijesztőbb hatást ad, arra szolgál, hogy lássuk az entitást a 13. szinten. Az entitás csak a kamerán keresztül látható, és lesből támad. Mindig a háthoz teleportál, ameddig el nem ér, és végez karakterünkkel. Ahhoz, hogy megálljon, rá kell nézni a kamerán keresztül. Ha folyamatosan nézzük, akkor 7 másodpercenként teleportál.

Ha már horror, akkor az is említésre méltó, hogy a játék során a fantomok véletlenszerűen ijesztenek ránk, s ez a játékon belül nem okoz halált (csak egy kisebb szívrohamot a játékosnak…)

Nyilak és papírok:

A játék során találkozunk nyilakkal és néhány papírral, melyeken rajzok vannak. A nyilak a kijárathoz vezetnek, a rajzok pedig vagy azt mutatják, hogy az adott szinten mi a feladat, vagy felhívják a figyelmünket valamire az entitással kapcsolatban, esetleg szimplán arra, hogy azon a szinten veszély van. Egy szinten több papírt és nyilat találhatunk.

Egyedül vagy társasban jobb?

Ezek után biztos azt gondoljátok, hogy nehéz a játékot végigvinni. Habár nem lehetetlen egyedül, barátokkal izgalmasabb és talán könnyebb játszani, mivel csapatmunkával gyorsabban meg lehet találni a kijáratokat a szintekről, vagy meg lehet találni azt a kulcsot, ami nyitja a kijáratot, még ha nem is a szó szoros értelmében egy kulcs az.

Összességében a játék egy remek elfoglaltság és egy jó összerázó, ha úgy döntenétek, hogy többen is kipróbáljátok.

Felhasznált források:

https://apeirophobia.fandom.com/wiki/Apeirophobia_Wiki

https://en.m.wikipedia.org/wiki/The_Backrooms

Tsuna csatornájának linkje:

https://youtube.com/@tsunauu?si=vf1yPM193ZJ3oyEj

Szűcs Evelyn,
Ady Endre Elméleti Líceum,
9. B osztály