jsu3

Junior Summer University – Az én szemszögem

Július 17. és 31. között részt vettem a Babeș–Bolyai Tudományegyetem román diákszervezete által megrendezett Junior Summer University című projektben, melynek célja, hogy ízelítőt adjon a kolozsvári hallgatói életből, és segítséget nyújtson a továbbtanulást illető választásban. A projektben kizárólag 11. osztályos tanulók vehetnek részt, így elsősorban az ő figyelmükbe ajánlom ezt a lehetőséget!

Kezdeném először is azzal, hogy a projekt legnagyobb hátránya, hogy csak a román nyelvű szakok kerülnek bemutatásra, illetve minden végig románul zajlik, így akinek problémái vannak a nyelvvel, annak nem tanácsos jelentkezni. Pontosan a magyar szakok hiánya tántorította el az ismerőseimet attól, hogy velem tartsanak. Sokat gondolkodtam, hogy meg merjem-e ezt lépni egyedül, vagy inkább hagyjam az egészet, de úgy döntöttem, hogy kár lenne kihagyni ezt az egyszeri lehetőséget, szóval belevágtam.

A jelentkezés időigényes folyamat, ugyanis ki kell tölteni egy elég sok kérdésből álló űrlapot. Ebben a kezdeti fázisban kell kiválasztani 3 szakot, amelyek érdekelnek, ugyanis a projekt keretén belül egy bizonyos szak kurzusain és szemináriumain lehet részt venni. Ha esetleg több szak is érdekel valakit, nem kell megijedni, ugyanis az első 3 napban minden szakra ellátogattunk, és lehetőségünk volt kérdéseket feltenni. Nekem az első választásom a jog volt, ahova be is jutottam. A projekt második hetében délelőttönként a kurzusokon vettünk részt. A tanárok nyilván lebutítva magyarázták a különböző anyagokat, de így is fel lehetett mérni, mi tetszik, és mi nem.

A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a különböző szabadidős tevékenységek, játékok, bulik megszervezésére, melyek mind a közösség összekovácsolására szolgáltak. Annyi program volt, hogy az embernek nem akadt ideje unatkozni sem. Mindenen érződött, hogy hosszas és gondos szervezés eredménye. Példaként kiemelném azokat az estéket, melyeken a kampusz területén kívülre mentünk bulizni. Ilyenkor mindig volt egy adott dresscode, és kibéreltek számunkra egy szórakozóhelyet, ahová nem engedtek be másokat. Emellett pedig volt szabadtéri mozizás, rengeteg csapatjáték, kincskeresés a városban.

A résztvevők biztonságára már-már túlzottan is ügyeltek. Ha el akartuk hagyni a kampusz területét, muszáj volt hívnunk magunkkal egy kísérőt. Ez az elején nagyon frusztráló volt, de tulajdonképpen érthető, hogy így akartak minket óvni a bajtól. Ezen kívül nagyon szigorúan szabályozták az alkoholfogyasztást is, de végtére ez is a mi biztonságunkat szolgálta.

A JSU keretén belül a legfontosabb az összetartás, elfogadás volt. Bár egyedül mentem, mégis úgy távoztam, hogy számos csodálatos embert ismertem meg. A Kolozsváron töltött két hét alatt egyaránt volt részem jóban és rosszban, de összességében örülök, hogy megtettem ezt a lépést, mert a személyes fejlődésemet szolgálta. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy adjon egy esélyt ennek a projektnek, mert gazdagabbá tesz!

Forró Bori,
Ady Endre Elméleti Líceum,
11. E osztály